Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
Az Árpádház kihalásától Mohácsig
nopóliuma. Hirdetett keresztesháborúja a Dózsa-féle felkelés vérbefojtásával végződött. Teljességében felismerte a török veszélyt. Erősen vitatott betegségére talán nem érdektelen kitérnünk. Ismert változat szerint Montagna olasz orvos leírása és bizarr terápiás javaslatai alapján szifiliszben szenvedett volna. 8 1 Szerény véleményünk a következő; az első szifiliszes esetek a XVI. század első éveiben jelentkeztek Magyarországon. Bakócz ekkor már hatvanéves volt. A fertőzéseket oly agresszív törzs okozta, a betegség lefolyása annyira heveny volt. hogy még a fiatal szervezeteket is elpusztította (1. VIII. Károly király nápolyi hadjáratát). Bakócz viszont hetvenkilenc évet élt, ez mai szemmel is szép kornak számít. Akkori szifiliszben szenvedőnél, olyan drasztikus gyógykezelés mellett aligha elképzelhető. Bőrkiütései bizonyára voltak, ám az lehetett pikkelysömör (Psoriasis), az arcon talán Rosacea, esetleg krónikus ekcéma. Ezeket most sem tudjuk meggyógyítani, nem fertőzőek, s elélhet vele a beteg akár százéves koráig. Több mint 450 évre visszamenőleg elkülönítő távdiagnózist mondani — több mint merészség! Amikor ma sem vagyunk tévedhetetlenek, pláne bőrbajoknál. Ennyit Bakócz vélt betegségéről. Egyébként Bakócz idejében, az 1510-es években Magyarországon is járt és az esztergomi iskolát vezette Georgius Agricola (Georg Bauer), korának egyik legnagyobb természettudósa, 8 1 jelezvén, hogy a pápaságra aspiráló prímás sokat adott a szellemiekre. 8 2 A tehetetlen II. Ulászló királynak szerencsétlenségében is jó emléke fűződött Esztergomhoz. Amikor 1504-ben szédülés fogta el, nem tudott beszélni, jobb kezét és lábát alig tudta mozgatni, orvosai gutaütésre, a főurak a trónutódlásra gondoltak. A feljegyzések szerint elhívtak hozzá Esztergomból egy udinei születésű orvost (un medico qual e Italiano da Udene), aki eret vágott és megmasszálta a királyt, az eredmény: néhány hét alatt kiheverte a bajt. Doktorunk véleménye szerint valóban guta volt, csakhogy latinul értve, mert a „gutta" egyenlő a köszvénnyel. 8 3 Mai felfogásunk anatómiai alapján nyilván a bal agyfélre lokalizálódó érgörcs okozhatta az átmeneti zavarokat. Az orvos, név szerint Leonardo de Masseri, valószínűleg Bakócz Tamás kezelője volt. A pápai trónra is pályázó főpap rendkívül pártfogolta az egészségügyet, 1505-ben teljes búcsút hirdetett a kórházra adakozóknak. II. Ulászló, majd a szerencsétlen II. Lajos nagy hírű kezelőorvosa: Johannes Jacobus Manardus hozzá fordult Budáról Esztergomba, hogy jogos pénzbeli járandóságának kifizetésében a segítségére legyen a tekintélyével. 8 4 Szatmári György hároméves (1521—1524) közbeiktatásával 1524-ben a Jagelló-kor jellegzetes főpapja, Szálkái László került az esztergomi érseki székbe. Rövid ténykedését csak negatív jelzőkkel lehet illetni, két dolog mégis megkülönböztetően megőrizte nevét. Az ő sárospataki tankönyve volt az esztergomi főszékesegyház könyvtárában féltve őrzött Szalkaikódex, amely nyelvészeti és zenetörténeti jelentősége mellett igen értékes tudománytörténeti dokumentum a XV. század végi oktatásról. Szemléltető ábra található benne a Föld gömbalakúságának bizonyítására, így tanította Kisvárdai János sárospataki tanár, Kopernikusz előtt fél évszázaddal. Felismerhető a már említett Albertus'Magnus, illetve a naptárkészítő csillagász-matematikus Regiomontanus hatása, orvosi szempontból a „Régimén sanitatis Salernitatum" hippokratészi négyes beosztású szelleme, már a reneszánsz életérzéshez igazítva« Hippokratész szerint az emberi test négy fő nedve: a vér, a nyák, a sárga és a fekete epe. Ezeknek helyes aránya 21
