Sárosiné Pusztai Rózsa: A Milleniumi Esztergom az idegenforgalom tükrében

Tartalom - 12. MELLÉKLETEK

- 3 A tó másik végén álló káptalani malomban a törökök kiűzése után újból gabonát őröltek. Grammling Ignác mester korszerűsítette. Mellette működött a káptalan fürdője. Az 1840-es évek elején nagy tervekkel állt elő a káptalan! Miután 1838-1840 között a Hévíz tavat feltöltötték, a káptalan úgy gondolta, hogy a kor igényének megfelelő szállót kell ide építeni. Grammling Ignác és Zofál tervei alapján 1 év alatt felépült a klasszicista stílusú szálloda. Még a korabeli fővárosi sajtó is sokat írt róla. 1845ben Vachot Imre a Pesti Divatlapban ezt írja: „... A basilica, s a város szélén álló gyönyörű kúpfödeles kápolna után Esztergomban legszebb épület a káptalan fürdöháza, melly Pestre is beillő díszes kávéház és vendéglővel van kapcsolatban." Fürdő Szálló 1840-cs években A szórakozási és fürdési lehetőségek mellett az esztergomi társas elet központja is lett a szálloda. Itt rendezték a nagyobb vármegyei és farsangi bálokat. 3.) Nagy büszkeségünk, hogy olyan ma is sokra becsült történelmi személyiségek szálltak itt meg, mint gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és Liszt Ferenc. A már beteg Széchenyi István 1848. szeptember 5-én Döblingbe utazva megállt Esztergomban. A szállóból rohant le a Duna partjára, hogy öngyilkosságot kövessen el. Mikor ezt megakadályozták, a szállodában talált megnyugvást. Kossuth Lajos 1948. október 18-án toborzó körútja során érkezett gőzhajón Esztergomba. A város népe, és 1.500 nemzetőr várta lelkesen a kikötőben. A tömeg élén Kossuth barátja, a nemzetőrsereg parancsnoka, Komárom várának visszafoglalója: Beszc János köszöntötte a kormányzót. A város felé vihar közeledett. Dörgött, nagyokat villámlott. A hirtelen sötétedésben az ünneplő tömeg fáklyákat gyújtott. Közben eleredt az eső. A boldog, büszke emberek énekszóval kísérték a nagy hazafit szálláshelyére, a Fürdő-Szállóba. A monda szerint ekkor keletkezett az „Esik eső karikára" c. Kossuth nóta. Móricz Zsigmond 1906-ban jegyezte le állítólag hiteles szemtanútól. Kossuth esztergomi látogatását a szálló falán márványtábla őrzi. Harmadik örökbecsű emlékünk, hogy Liszt Ferenc Esztergomi miséjének bemutatásakor: 1856. augusztus 31-én szállt meg itt. A történelem nagyjai mellett a színházi élet kiválóságai is megfordultak a FürdőSzállóban. Molnár György, aki a XIX. sz. egyik legnagyobb rendezője volt, itt rendezett először Hamlet és II. Richárd bemutatója után a Tékozló című darabban itt játszott először Blaha Lujza 6 éves kislányként.