Sárosiné Pusztai Rózsa: A Milleniumi Esztergom az idegenforgalom tükrében
Tartalom - 12. MELLÉKLETEK
- 4 4.) A Kiegyezés korára Rendtenbacher professzor laboratóriumában kimutatták, hogy az esztergomi hévizek káliumban, nátriumban és magnéziumban is igen gazdagok. A gyógyvizel kezdték újra és még jobban felfedezni, használni. A káptalan is épített a Fürdő-Szálló mellett fürdőházat, melyben kád-, tükör- és gőzfürdő is volt. Ugyanúgy, a Kis-Duna sétány felől is kád- és tükörfűrdők épültek. Ebben nagy szerepe volt Vezér Jánosnak, aki a Kiegyezés körüli évek egyik legismertebb polgára volt Esztergomnak. A legnagyobb változást az hozta, hogy az 1844-ben megalakult Esztergomi Takarékpénztár 1894-ben megvette a Malya-féle uszodát. Új forrásokat fúrattak, melyek kénes, savas vize a budapesti Császár Fürdőével azonosak voltak. A Takarékpénztár 1899-re újabb, korszerűbb uszodát építtetett. Az ide látogató orvosprofesszorok csoportjának véleményét az újságból idézzük: „... az esztergomiak nem tudják, milyen kincset hagynak felhasználatlanul, a kitűnő hévízi forrásokat fürdőhely céljára fel nem használván." T^k,irókp^n/.i. /ircpiilcic I 8'M-lx-n A mala forrás vizét az 1900-as évek elején 323 m mélyből artézi kútba vezették. A víz hőfoka 29 °C voll. Az elképzelés az voll, ha találnak megfelelő számú forrást, akkor építenek egy másik uszodát, s akkor lenne külön egy férfi és külön egy női uszoda. Nem lenne rá szükség, hogy egy medencét külön időpontban használják a nők és a férfiak. A legtöbb forrást a mai fürdő és a szálló alatt találták, melyek benyúlnak a Szent Tamás-hegy alá. Egy olyan 473 m hosszú kifalazott folyosórendszert fedeztek fel, amiről azt hitték: a törökök építették. Tévedtek. A téglákon talált E.T. monogram bizonyította, hogy a téglák a XIX. sz. elején készültek EggenhoíTer Tamás esztergomi téglagyárában. A fennmaradt dokumentumok alapján tudjuk, hogy 1910-ben Esztergomban 4 hévízfürdő működött: 1. Malom fürdő 2. „Vendéglő udvarán" (Fürdő-Szálló melletti káptalani) 3. Takarékpénztár területén: tükör fürdő + uszoda 4. hercegprímási vasgyárnál működő (törökfürdő: Berényi Zsigmond utca). A Vácon dolgozó, de esztergomi születésű Hübschl Kálmán a takarékpénztáriak felkérésére megtervezte és megépítette Esztergom új büszkeségét, a fedett uszodát. 1912. április 18-án adták át. (A Váci Hübschl család több tagja ma is Esztergomban él)
