Sárosiné Pusztai Rózsa: A Milleniumi Esztergom az idegenforgalom tükrében

Tartalom - 2. FÖLDRAJZ, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK

-4Éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklete 9,5C körüli. Az évi csapadék mennyisége 600 mm. Az uralkodó szélirány Ény-i. A növénytakaró ártéri keményfa ligeterdő, foltszerű előfordulásban elegyes lomberdő társulásokkal. A Duna síkságában szervesanyagokban szegény, meszes homoktalajok találhatók. A Dunára néző oldalakon a löszön és az agyagos vályog szerkezetű felszíneken jó víztartó képességű barnaföldek keletkeztek. Kisebb területeken agyagbamosódásos barna erdőtalajok képződtek. A magaslatoknak 40 %-át erdőség borítja. Területének 25%-a gyümölcsszőlőültetvényeknek ad otthont. A mezőgazdaság hasznosítja a terület 35%-át. A Dunának elsősorban vízi útként való hasznosításában van jelentősége. A víz minősége II. osztályú, amit a vízállás befolyásol. Iparivíz szolgáltatásra is alkalmas és korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A lakossági ivóvízszükséglet kielégítésére regionális vízművel szűrt vizet használnak. A Pilisi Tájvédelmi Körzet megyére eső területe 9 191 ha, többségében erdőterület. A domborzati adottságok elsősorban a rekreációs célú területhasznosításra kedvezőek. Az éghajlati és területi adottságok az erdőgazdálkodás mellett a turisztikának, az üdülésnek és a vízi sportoknak kedveznek. Hévforrásai gyógyüdültetés gyógyfíirdőszolgálat - fejlesztésére ösztönöznek. Az Esztergom-Párkány között felépítendő Mária-Valéria híd a város regionális szervező, központi szerepkörét kiterjeszthetné Szlovákia felé is. A város nemzetközi hírű és jelentőségű üdülőközpont jelenleg is. A földrajzi, természeti adottságok számbavétele után következzék a város történelmének rövid áttekintése, amely Esztergom életének legfontosabb eseményeit taglalja.