Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1848. szeptember 5. Gróf Széchenyi István öngyilkosságot kísérelt meg Esztergomban. Délután 4-5 óra között a hajóhídról a Dunába vetette magát, de szerencsésen kimentették. 1848. október 2. Jellasich a pákozdi csata után Bécs felé tartott. A megye védelmére népfelkelést hirdettek. A hadak jobbszárnyát Máriahalmon és Epölön Huszár Zsigmond gyűjtötte össze, míg a balszárny Palkovics Károly vezetése alatt Bajóton gyülekezett. 1848. október 18. Kossuth Lajos az OHB elnöke toborzókörútján Esztergomba érkezett. A hajóállomáson a nemzetőrség és a város közönsége fogadta. Az éjszakát a Fürdő Szállóban töltötte. A nemzetörökkel itt tanácskozott, s másnap az ő kíséretükben Komáromba hajózott. 1848. november 18 - 1849. március 4. Pázmán Mihály színtársulatának előadásai 1849. január 5. Windischgraetz elfoglalta a fővárost. 1849. január 6. Esztergom vármegyében ostromállapotot rendeltek el. 1849. január 15. Schiffmann császári ezredes megszállta Esztergomot. 1849. január 22. A szolnoki győzelem után Schiffmannt Budára rendelték. Helyét Horváth ezredes foglalta el. A megyegyűlési ezen a napon Köbölkúton tartották Reviczky Károly főszolgabíró elnökletével. A párkányi járás székhelyét Bátorkeszire helyezték át. 1849. február 12. Neustatter tábornok 3000 fős hadával Esztergomba vonult. 1849. február 15. Esterházy Pál parancsnoksága alatt a népfölkelők Párkányig nyomultak, s az osztrák szekértábort lőtték. Andrássy József es. kir. biztos átvette a megye kormányzását. 1849. április 5. Kossuth Lajos, Palkovics Károlyt nevezte ki Esztergom vármegye kormánybiztosának. 1849. április 19. A nagysallói csatában Wohlgemut tábornok Esztergomból induló csapatai vereséget szenvedtek. 1849. április 20. A császári csapatok a hajóhidat felgyújtották és elbontották. 1849. április 22. Komárom felszabadult az ostromzár alól, Palkovics Károly és Esztergom tisztikara visszatért Komáromból Esztergomba. 1849. április 24. Gróf Colloredo a császári csapatokat kivonta Esztergomból. 1849 április Weitzenberyer Károly a komáromi helyőrség főorvosa és Palkovics Károly kormánybiztos országos katonai és járványkórházat rendezett be, a kanonokházakban s ő lett a főorvos is. Ide szállították az április 19 -i nagysallói csata sebesült honvédéit és császári katonáit. Buda bevétele után a súlyosabb sebesülteket is hajón ide hozták, s július 6 - án a Nyitrán feloszlott honvédkórház sebesültjei is ide kerültek. A városban a kolera is terjedt. A sebesült magyar honvédeket és az osztrákokat egyaránt a katonai kórházba szállították. A katonai ispita parancsnoka Nóvák István orvosszázados. A beosztottak: Tóth József, Feichtinger Sándor, és Hoffmann Vilmos lettek. 61