Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1849. május 1. Palkovics Károly mint újonnan kinevezett kormánybiztos megyegyűlési tartott, ahol megfosztották tisztségétől a régi tisztikart. Az új alispán Meszéna János lett. 1849. május 30. A Takarékpénztár 4000 forintos kölcsönével Palkovics Károly irányítása alatt újra építették a Duna-hidat. 1849. június 6. Görgey Ármin átvonult csapataival a városon, akik Érsekújvárra mentek. 1849. július 7. A katonai kórház betegeinek egy részét Kalocsára szállították. A maradék intézmény vezetője Feichtinger Sándor lett. 1849. augusztus 26. A világosi fegyverletétel után Jagasics Sándor elfoglalta megyefönöki hivatalát. 1849. október 1. Közel százan érkeztek haza az önkéntes honvédek közül. Komárom. Arad. Bada és Világos várából. 1849 - 1866 Scitovszky János esztergomi érsek 1849 A Papnevelde Nagyszombatból Esztergomba költözött. 1850 A szabadságharcban való részvételükért Palkovics Károlyt 12 évi várfogságra, Besze Jánost pedig teljes vagyonelkobzásra és 10 évi börtönre ítélték. 1850 Brutsy János és Schrank Béla likőrgyárat alapított. 1850 - 1860 Életbe lépett a zsandárság, egy zsandárhadnagy. zsandárörmester, 6 gyalogzsandár részvételével. Az önkényuralom időszakában Esztergom a pest - budai kerülethez tartozott. A közigazgatás katonai felügyelet alá került. Esztergomban Wimpfen gyalogezred 3. zászlóalja és 6 ágyúüteg állomásozott itt. 1850. január 6. Scitovszky János elfoglalta a prímási széket. 1850. augusztus Scitovszky a magyarországi püspöki kart tanácskozásra hívta egybe. 1850. augusztus 27. Károly Ambrus érseket gyászünnepségen a bazilika kriptájában helyezték el. 1850. szeptember 8. - 1851. február 15. Újfalussy Sándor színtársulatának előadásai 1850. október 1. Esztergom szabad királyi város és a 3 testvérváros egyesült, s egy megyefőnökség alatt álló közigazgatási járássá alakult. 1851. május 29. Újra felépült a hajóhíd, amely a szabadságharc alatt elpusztult. Scitovszky János érsek szentelte fel. 1851. július 5. Megalakult a Kereskedői Testület, amelyet Kereskedelmi Társulat néven is említenek. 1851. szeptember 1. Megnyílt a vasárnapi ismétlő iparos iskola. 1851. október 5 - 1852. január 29. Mátrai István színtársulatának előadásai 1852. február 9. A Takarékpénztár 5105 forintért megvette székháznak a Lőrinc utca 5. szám alatt az úgynevezett Szkaliczky házat. 62