Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

székesegyház helyén Barkóczy Ferenc érsek egy új templom alapjait ra kassa le. Az építkezés halálával, 1765 ben abbamaradt A királyi városban 1740 ig a mai Kossuth Lajos, Mikszáth Kálmán, Jó kai Mór, és Deák Ferenc utcák népesültek be az Eszperantó utca vona Iáig. Ekkor még a városon kívüli rósz az ú.n. suburbium acervis a mai Eszperantó és Árok utcák között húzódott Ekkorra 5 fertályt találunk a szabad királyi városban, mely 512 házat foglalt magába. (A közigazgatás könnyítése érdekében rendszerint minden századik ház új fertály volt, amelyet választott fertálymesterek igazgattak.) 1769 re a keleti domboldal aljában új utcák sora épült. A mai Honvéd, Besze János, Petőfi Sándor utcákba költöztek a szegényebb földműve sek. Ebben az eltelt 30 évben szintén földművesek vályogkunyhói épül tek a tabáni városrészben, a szabad királyi város délnyugati oldalán Ekkor már ez volt a suburbium acervis, amely a mai Árok utcától a szérűsker tekig terjedt. Lakói sokat szenvedtek az árvizektől ós a feltörő belvizek tői egyaránt A királyi város lakóházainak száma a tabániakkal együtt 623 volt. Az első hivatalos mérnöki felmérést a Magyar Királyi Kamara megbi zásából 1777 ben Eperjessy István készítette Az akkor meglévő 711 ház ról részletes mérnöki felmérést készített, négyszögölben adta meg a telkek nagysagát, s megnevezte a háztulajdonosokat is. A felméréshez készített térképen a telkeket 1 tői folyamatosan számozta Térképen látható, hogy 1769 1777 között a város délkeleti oldalán egy új városrész keletkezett, az ú.n. Terézianum. (Elnevezését Mária Teréziáról kapta.) A mai Terézia utca és Ady Endre utca eleje épült be ekkorra, s így a házak száma 1790 ben már 770 re emelkedett. A 18. században 1519 en nyertek polgárjogot a szabad királyi város ban A századfordulón és a 19 század első évtizedeiben is tovább foly tatódott a város polgárosodása: 1802 és 1824 között újabb 514 polgárral gyarapodott a város Ez utóbbi időszakban a polgárjogot nyertek közül 266 volt helybéli, 42 en települtek be Esztergom vármegyéből, a többiek az ország más megyéiből, a legnagyobb számban Pestből (24), Barcsból (17), Komáromból (13), Nyitrából, Morvaországból (16), Csehországból, Ausztriából (9), Németországból (4) jöttek Egyéb országokból 10 betele pülő nyert polgárjogot. Foglalkozásukat tekintve: többségükben kézmű ves kisiparosok, kisebb számban kereskedők és honoráciorok voltak. Dinamikussá vált a terjeszkedés az 1820 as években. József város néven a mai Árpád és Erzsébet Királyné utcák épültek ki. A Terézváros folytatásában a mai Hősök terétől délre a Dorog és Tát felé vezető út két oldalán a városi tanács 30 új házhelyet mért ki és adott el 1830 ban újabb 30 házhely talált gazdára a Dorogi úton és a mai Csa tai Szabó János utcákban Ez a terület 1850 ig a Ferenc város nevet vi selte. (I Ferencről elnevezve.) 8