Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

1830 ban 859 házat jegyeztek be a szabad királyi város adókönyvé be Nemcsak a tanács által kezdeményezett tudatos városfejlesztéssel ke letkeztek új utcák, hanem véletlen katasztrófák, például tűzvész által is. így jött létre a mai Lahner György utca. 1818 április 13 án a Hosszú soron (ma: Simor János utca) tűz ütött ki, s az elpusztult házak helyén nem épültek újak, hanem Új sor néven egy új utcát nyitottak a mai Besze János uica irányába. 1838 március 13 án jeges ár zúdult a városra. A kárfelmórési iratok ból tudjuk, hogy a királyi városban 859 házból 359 ház szenvedett ki sebb nagyobb károsodást Az árvíz kiterjedéséről, pusztításairól ekkor részletes térkép is készült A térkép különös jelentőségű, mivel nemcsak a szabad királyi város utcáit tünteti fel névvel együtt, hanem Szentgyörgy mező, Víziváros és Szenttamás utcáit is ábrázolja, bár név nélkül. Sőt a térképről az is leolvasható, hogy Szentgyörgymezőn 207, Vízivároson 96, Szenttamáson 329 ház állt A város hazafias polgársága 1848 ban a forradalom élére állt. Az or szágban elsőként, március 18 án, határozták el a nemzetőrség felállttá sát, amelynek alapja volt a jól működő polgárőrség. Néhány nap alatt a négy városból 1278 an jelentkeztek nemzetőrszolgálatra. Parancsnokuk az 1836 óta Esztergomban élő, haladó gondolkodású ügyvéd, Besze Já nos lett Őt választották júliusban országgyűlési követnek is. A szabadságharc bukásától a kiegyezésig a város fejlődése lelassult, bár a társadalmi élet egyes területein előrelépés mutatkozott A város haladását nehezítette a korábbiakban felvázolt fejletlen gazdasági élet, a fejletlen ipar és a tőke szegénység A legfőbb tőkét az 1844 ben megalakult takarékpénztár kép viselte Létrehozásában nagy szerepe volt annak az értelmiségnek, amely az érseki udvart és a főkáptalant övezte, valamint a megyei és városi tisztikarnak, s a városban a hivatalok miatt nagyszámban megforduló bir tokosoknak A város lakosságának igényeit jobbára az 55 céhbe tömörült kézmű vesiparosság (504 fő) elégítette ki A kereskedőket (70 fő) az 1851. július 5 én megalakult Kereskedői Testület tömörítette. A legmódosabbak a lisztkereskedők voltak, de nagy piaccal bírt a fűszeres és vaskereskedelem is. A népesség nagyobb felének a földművelés biztosított megélhetést Az 1850 es évek közepén a lakosság 58 % a volt agrárfoglalkozású. Nagy hagyománya volt a gyű mölcs és szőlő termesztésének A jelentősebb ipari üzemek hiánya kihatott a város területi növekedé sére, a népesség számára, a lakosság foglalkozási és vagyoni tagozódá sára egyaránt 9