Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

re a magyarosodás volt a meghatározó. 1920 ban már csak 201 en val lották magukat német anyanyelvűnek 122 re csökkent a szlovákok szá ma, s az egyéb nemzetiségek aránya is elenyésző maradt. A felekezeti megoszlást vizsgálva első helyen továbbra is a római katolikus vallás ma radt, de nőtt a reformátusok száma, sőt 1881 ben felépült a templomuk is. Az izraeliták százalékos aránya nem sokat változott, de Szenttamás ról egyre többen a szabad királyi városba települtek át és itt nyitottak üzleteket irodákat. A város társadalmát, adózóinak vagyoni és politikai helyzetét jól tük rözi a virilizmus rendszere, amely rámutat a kapitalista fejlődés elmara dottságára. Az elmaradottság ellenére is a város vagyonos rétegének változását tapasztalhatjuk a feudalizmus és az önkényuralom időszaké hoz képest. Ekkor még a legmódosabbak a földművesgazdák és a fuvarosok voltak. Az első kereskedőt, Bisicky Jánost, még csak a 12. helyen találjuk 1860 ban. De az 1870 es évek viriliseit vizsgálva, már egyértel műen a kereskedők vagyoni erősödését láthatjuk. Bisiczky János 1880ra az első helyre került! A négy város egyesítéséig az élvonalban a kereskedők maradtak. Ekkortól 1918 ig a viriliseket a hercegprímás ve zeti. Az esztergomi káptalant szintén az elsők között találjuk. Az egyház mellett 1910 re a takarékpénztár a harmadik helyre zárkózott fel. A ma gánszemélyek közül évtizedeken keresztül Krausz (Megyeri) Izidor föld birtokos, Kenyérmező bérlője állt az első helyen. Mögötte legnagyobb számban továbbra is a kereskedők és iparosok sorakoztak a listákon. A századfordulóra az ügyvédek száma is megnőtt a virilisek között. a város agrár jellege megmaradt, amit tükröz, hogy a választójogosult földművesek száma majdnem változatlan. A város társadalmi és kulturá lis életének meghatározója, az értelmiségi és tisztviselőréteg, több mint kétszeresére nőtt az I világháborúig 1914. augusztus 4 én útnak indult a város háziezrede, a 26 os gyalo gezred, valamint azok az esztergomi hadkötelesek, akiket a 14 es nyit rai honvéd gyalogezred huszár és tüzéralakulataiba soroztak be. A 76 os gyalogezred katonái is visszatértek fő állomáshelyükre, Sopronba. Az itt hon maradottaknak a legnagyobb nehézséget a romló gazdasági helyzet, az élelmiszerellátás akadozása jelentette A mezőgazdasági munkát a nök és a gyermekek végezték A világháború jelentős emberáldozatokat kí vánt Esztergomtól is. A harcterekről folyamatosan érkeztek a hírek az elesettekről. Egymás után érkeztek a sebesülteket szállító vonatok, s a város kórházaiban önkéntesek segítették ellátásukat. A háború előrehaladásával egyre több lett az áldozat és növekedtek a gazdasági nehézségek. Az országos események hatására a katonaság és a közigazgatás helyi vezetői 1918 október 31 én csatlakoztak a Nem zeti Tanácshoz. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor, 1919 március 21 én, Esztergom ban is direktórium vette át a hatalmat, Szokob János elnökletével. A for radalmi Törvényszék elnöke Győri János, bírája Miklósi György lett 13