Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

A trianoni békekötés eredményeként létrejött új határok Esztergom politikai és gazdasági életét igen érzékenyen érintették és további sorsát alapvetően meghatározták 1923 tói 1938 ig a Duna jobb partján lévő Komárom ós Esztergom vár megyét egyesítették Esztergom székhellyel A Duna bal partján maradt fontos gazdasági területek elvesztésével jelentősen romlott a város élelmiszerellátása, a piaci forgalom csökkenése pedig a kisiparosok értéke sítési lehetőségeit is erősen rontotta. A két világháború között a lakosság megélhetését , a mezőgazdaság mellett, a korábban is meglévő, de csak alig fejlődő kisüzemek biztosították Ezek azonban kevés embert foglalkoztattak és megmaradtak a családi részvénytársaság szintjén. A lakosság a helyi munkaalkalmak hiánya miatt a dorogi bányában ós annak üzemeiben (brikettgyár, karbidgyár, mészmú) talált keresetet ma gának és családjának. Nagy vonzerőt jelentettek a pesti üzemek is, ezért sokan költöztek a fővárosba Továbbra is sokan próbáltak megélni a ki sipari tevékenységből: 1937 ben 56 féle szakmában 1006 kisiparos dol gozott. A kereskedelem fejlődési lehetőségei is beszükültek, továbbra is kis városi szinten maradtak az üzletek: az 57 fűszer és vegyeskereskedés mellett 132 kisebb üzlet működött ezidőtájt. Az I. világháború utáni lassú újjáéledés során tovább népesült és fo kozatosan terjeszkedett a város. A terjeszkedés a vasútállomás felé volt a legszembetűnőbb Ekkor épültek a vasút és a villanytelep környékén a kertes házak, amelyek a mai Budapesti, Bartók Béla, Móricz Zsigmond, Mátyás Király, Tompa Mihály utcákat alkotják. A városi tisztviselőkön kí vül a vasút és az osztálymérnökség hivatalnokai és a villanytelep alkal mazottai telepedtek itt le Ezekben az években a város vezetői Esztergom iskola , fürdő ós mű emlékváros jellegét igyekeztek kiemelni és népszerűsíteni Ezeket a tö rekvéseket szolgálta az 1920 as évekre megépült vízivárosi iskolaegyüttes, az új szenttamási melegvizes uszoda és 1934 1938 között a III. Béla korabeli vár feltárása Ekkor váltak országosan ismertté Eszter gom múzeumi gyűjteményei az 1876 ban alapított Keresztény Múzeum, a Simor Könyvtár és a Bibliotéka kincsei. A II világháborúban a bombázások során jelentős károk keletkeztek Esztergom épületeiben A 3258 épületből 59 ház teljesen elpusztult! Sú lyosan megsérült 284 ház, 47 középület és 8 üzem A visszavonuló né met csapatok 1944 december végén felrobbantották az 1895 ben épült Mária Valéria hidat, amely Esztergomot Párkánnyal és a Felvidékkel kö tötte össze A felszabadító csaták során többször cserélt gazdát a város, amíg 1945. március 21 én a második ukrán front csapatai véglegesen felsza badították 14