Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1893

1844-1895-ig, az elnöki funkcióját is el­látta 1890-1895-ig, részt vett a város és a megye közéletében. 1907. január 5-től a Belvárosi teme­tőben nyugszik nem messze későbbi utódától, Gönczy Bélától és Vándor Ödöntől. Mikor meghalt, nem csak a nagyta­pasztalatú tudós orvost gyászolták - aki éveken át, szorgalmazta a kórház felújí­tását, újjáépítését - hanem az ország leg­szorgalmasabb botanikusát is. Feichtinger Sándor minden szabad­idejét a botanikának szentelte (14). Ma­gyarország, közép-Európa növényvilá­gát tökéletesen ismerte. 8000-nél na­gyobb gyűjteményének jelentős részét 1885-ben Szeged városának ajándékoz­ta. Húszévi füvészkedés után folyama­tosan jelentek meg botanikai mun­kái (15): "Adatok Esztergom megye fló­rájából" /Pest 1864 /. A MTA megbízá­sából az ország több megyéjében vég­zett kutatásokat, melyek eredményeit publikálta. "Csajkások kerülete és Torontál megye flórája" / Pest 1870 /, "Kraszna megye és flórája "/ Pest 1873 / , "Részletes jelentés az 1S72 évben tett társas kiránduláson észlelt fészkesek­rőt'. 82 éves korában írta meg 456 olda­lon "Esztergom megye és környéke fló­rája" című kötetét (16). Nem csak a városnak volt elismert és szeretett polgára, de külföldön is is­merték. A felső lauschitzi tudományos társulat tiszteletbeli tagjává választotta. "A magyar botanikai tudomány kez­dő művelőivel, Sadler múzeum-őrrel Kerner bécsi professzorral a legjobb és legintimebb barátságban élt. Polluxja volt pedig Grundéi dorogi lelkész, mert lelkük az önzetlen természet szeretet­ben, a tudományban egyesült (17)." ESZTERGOM MEGYE ÉS KÖRNYÉKÉNEK FLÓRÁJA. AZ ESZTERGOM- V U>£K1 RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI TÁR.SUl.AT MEGBÍZÁSÁRÓL IRTA baranya-SACASDÍ Dr. FEICHTINGER SÁNDOR Ára 2 forint ESZTERGOM. A7 ESZrERGOM-VSnfifcl RÉGÉSZETI ÉS f§trí6SEL«l TABS8UT Milyen betegségekkel kellett meg­küzdenie dr. Feichtinger Sándornak és egykori kollegáinak? Az Esztergomi Közlöny 1893 au­gusztus 20-i számában az I. félév köz­egészségügyi adatait foglalja össze. 1893 első fél évében Esztergom vár­megyében 1317 halálesetet regisztráltak. Ez 188-al kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában és 37-el több, mint a múlt év második felében ismert hason­ló adat. 1 év alatt 390 1-5 év 272 5-10 év 77 10-20 év 78 20-30 év 86 40-50 év 74 50-60 év 98 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom