Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1893

60 év fölött 100 év felett 241 1 7 év alatt 281 fő, 7 év felett pedig 221 fő nem részesült gyógykezelésben. A leggyakoribb halálokok voltak : tüdővész 199 tüdőlob 89 rángógörcs 87 roncsoló toroklob 84 hártyás torokgyík 48 kanyaró 37 vízkór 25 agyguta 23 Meglepő, hogy az alkoholizmust csak 1 esetben említik halálokként és az adott időben mindössze 6 öngyilkosság­ról számol be a tudósító. Az Esztergomi Közkórházban ke­zelt betegek száma meglehetősen állan­dó volt. Valószínű ennyi beteget tudott ellátni az intézmény 1883 483 1884 455 1885 546 1886 536 1887 515 1888 461 1889 457 1890 552 1891 580 1892 480 1893 júniusában a polgármester Helcz Antal, az országgyűlési képvise­lő Frey Ferenc társaságában meglátogat­ta a kórházat, és az őt fogadó Bártfay Géza kórházgondnok előtt úgy nyilat­koztak, hogy az új kórház építésének kérdése sokáig már nem odázható el. A korabeli helyi sajtót figyelve megállapít­ható, - annak ellenére, hogy Feichtinger Sándor főorvos már 5 éve sürgette a kórház bővítését - a kórházügy még nem került az érdeklődés előterébe. Csak néhány színes hír jelent meg a lapokban a kórházzal kapcsolatosan. "Félholtan, megfagyva szállították a kórházba Ilatala József nyitra me­gyei "vándorlót". Itt olyan jól ellátták, és gyógyították, hogy elbocsátása után Komáromba menve rögtön betörőban­dát szervezett és .9 komoly betörést kö­vetett el megy eszette..." szép tőle, hogy Esztergomban nem gyakorolta mester­ségét" / Esztergomi Közlöny február 1./ Mihalovics Lőrincz pilismaróthi el­mebeteget az alispáni hivatal közbejárá­sával sikerült a győri kórházba szállít­tatni. / Esztergomi Lapok augusztus 24./ Egy Lyták János nevű embert tolvaj­lás miatt 3 hónapra ítéltek, de mivel ki­derült, hogy trachomás az esztergomi kórházban szigorúan elkülönítették. / Esztergomi Közlöny augusztus 27./ Néhány olyan hír is megjelent, me­lyek nem csak "színesek" voltak, hanem konkrét információt is tartalmaztak. Ezek között például megtudhatta az egykori olvasó, hogy 1893 szeptembe­rében a Királyi Magyar Tudományegye­tem orvosi karán, az iskolaorvosi és egészségtani tanári tanfolyamon részt vett dr. Vándor Ödön is. A kórház jövőjét közvetve befolyá­solhatta az a tény, hogy szeptember 24­én a polgármester dr. Helcz Antal veze­17

Next

/
Oldalképek
Tartalom