Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1893

azt, amit a XX. században Gönczy Béla és Eggenhofer Béla. Meghatározó személyiségei voltak Esztergom egészségügyének. Nevükhöz a kórház felvirágoztatása kapcsolódik. Nekik köszönhető, hogy akkor nem csak helyi, hanem országos elismerés is övezte az esztergomi kórházat. A Feichtinger család a XVII. században Bajorországból költözött Magyarországra és Baranyanádasdon telepedtek le. 1720-ban III. Károly királytól nyertek nemességet. Baranya-Nádasdi Dr. FEICHTINGER SÁNDOR Al.'ir'itú részvényes és választmányi t:;g 1844 - 1 S;M. Közgyűlési elnök 18ÍW-18RS. Feichtinger Sándor bátya, János esztergomi kanonok és főegyházmegyei könyvtárnok 1811. december 13-án Szölgyénben született. 1834. december 13-án szentelték pappá (11), Érsekújváron kanonok, majd Süttőn plébános, később Esztergomban esperes, főegyházmegyei könyvtáros. Családjának életrajzi írásait - melyet 1600-tól vezettek és mintegy 40 kg-t nyomott - rendezte. Ezt a munkát öccse Sándor is folytatta. Feichtinger Sándor Esztergomban, Szentgyörgymezőn született 1817 november 17-én. Édesapja a hercegprímási uradalomnak főszámvevője volt. Tanulmányait az egyetemig szülővárosában folytatta. 1840-ben avatták doktorrá a fővárosban. Ezt követően sebészeti, szülészeti és szemészeti tanulmányokat végzett Bécsben. Az ínmetszéseket Diffenbachtól sajátította el, és elsők között alkalmazta hazánkban. 1841-ben telepedett le szülővárosában. 1848-ban nősült, és 59 évig élt boldog házasságban, melyből 8 gyermeke született. Alig volt 6 hetes házas, amikor a szabadságharc őt is fegyverbe szólította (12). 1849 utáni sorsáról az Esztergom és Vidékében megjelent nekrológjában a következőket írták: "a passzív rezisztencia idejében <"> is megtagadta, az adófizetést, mire lakását egy szakasz katona. szállta meg, akiket elhelyezn ie és élelmeznie kellett. Nem lesz érdektelen, ha felemlítjük, liogy m időn a lakást megszállt katonák pár nap múlva gyakorlatra vonullak Feichtinger a kaput bezáratta, mit a visszatéri katonaság bezúzta, családját a, lakásból kiszorította és azt újból elfoglalta" 1861-től mégis tiszteletbeli megyei főorvossá választják. 1873-tól a város főorvosa és a kórház igazgatója. 1880-ban orvosi működésének 40 éves évfordulóján, királyi tanácsosi címet nyert el. 1872-1901 -ig az esztergomi reáliskola igazgatója, utána tiszteletbeli igazgatójavolt (13). "Az Esztergomi Takarékpénztár Rt", a Kereskedelmi és iparbank alapító részvényese és választmányi tagja 15