Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig

1832. augusztus 6.-án született Esztergomban. Édesapja tanító volt. Szülővárosában végezte középiskolai tanulmányait, majd a fővárosba került a papneveldébe. 1856. szeptember 15-én szentelték pappá. Rövid ideig segédlelkész volt Szomoron, később a nagyszombati főgimnázium tanára, 1847-től igazgatója lett. 1878 júliusától címzetes, 1889-től valóságos esztergomi kanonok. 1891-től a Szent Ipolyról elnevezett zoborhegyi apát, 1907-től apostoli főjegyző volt. (93) Októberben a kórház helyzete újra a városvezetés elé került. A 30.-i ülésen tárgyalták a következő évi költségvetés tervezetét: "megjegyeztetik, hogy a cselédszemélyzet illetményei az 1922. évi illetménynek 150%-os emelésével vannak beállítva, mert a gazdasági romlás következtében a béreket már 1922. év utolsó hónapjaiban 100%-al meg kellett emelni, az így megemelt összegnek újabb 50 %-os emelését pedig a további drágulás indokolja." 20 315 000 korona hiánnyal hagyták jóvá a tervezetet, és 406 korona 30 filléres ápolási díjjal számoltak. Október 1-től, az év hátralevő 3 hónapjára 100%-al emelték megint a cselédszemélyzet fizetését, félő volt ugyanis, hogy személyzet nélkül marad az intézmény, mivel "a kórházi cselédszemélyzet jelenlegi fizetés mellett további szolgálatban maradni nem hajlandó, másokat pedig a bérek csekélysége miatt felfogadni nem lehet." Az Esztergom szomszédságában levő Dorog életében, az egészségügyet tekintve jelentős változást hozott az 1922-es esztendő. November 11-én avatta fel Csernoch János a 60 ágyra épült dorogi Szent Borbála kórházat, amit Schmidt Sándor kezdeményezésére Mende Valér építészmérnök tervezett. A dorogi kórház, napjainkban 79