Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az I. világháború kitörésétől a proletárdiktatúra bukásáig

gye e körülményt jóváhagyó tudomásul s határozza el, miszerint a kórház iparban­kifolyószámlájának a jelenlegi 50 000 koronáról, 150 000 koronára való felemelésé­hez az előbbi folyószámla felállításának feltételei mellett hozzájárul s amennyiben az megtörténik, elrendeli, hogy a házipénztár kiadása azonnal téríttessék vissza, egyben felkéri a Kórházbizottságot, hogy a gyógydíjak beszedését szorgalmazza." (75) A gyógydíjbehajtás alapvető feladata volt a kórházgondnoknak. Gönczy Béla megvizsgálta a gondnok tevékenységét is. "1915. pénztári főkönyvében az átfutó kiadások címén oly gyógydíjügyek szerepelnek hátralékban, melynek ere­detére nézve a gondnok magyarázattal nem tudott szolgálni." (76) Gönczy Bélá­nak nem volt szerencséje a kórházgondnokokkal, nem sikerült egy minden tekintetben elfogadható pénzügyi szakemberrel együtt dolgoznia. "A gond­nok viselkedése ettől kezdve türelmetlen és azelőtt sohase tapasztalt mértékben dacos és kihívó lett, ami gyanút keltett bennem" - írta az igazgató A Kórházbizottság május 5A ülésén: "megállapítást nyert, hogy a kórház hivatásának zavartalan működése érdekében szükséges, hogy Oriskó János a kórház­ból elhelyeztessék... A gondnok törzskönyvvezetésben, leltárjában és a gyógydíjbe­hajtás során oly rendetlenséget idézett elő...és kimerült idegzete folyamánya gya­nánt oly magaviseletet tanúsított az utóbbi időben, s oly hiányosan végezte a köte­lességét, hogy a vele való együttműködés a kórháznak különösen a mai nehéz idők­ben megkívánt rendkívüli kötelességszerű emberbaráti hivatását veszélyezteti". Helyt adtak a gondnok, orvosi igazolással alátámasztott kérésének és nyugdíjaz­ták. Utóda, egyenlőre helyettesi minőségben Mészáros Jánosné lett, aki már 8 éve volt alkalmazva a kórházgondnoki irodában, írnoki minőségben. A háború okozta infláció természetesen a kórházi dolgozókat is súlyo­san érintette és a Kórházbizottság fizetésemelésüket elfogadta. A szülész­nők nevében / 3 fő / özv. Sztakovicsné sz. Major Lujza ruhabeszerzési ké­relmét is támogatták. Bártfay Géza a háborús körülmények között sem tagadta meg magát, bár most nem Gönczy Bélát, hanem az alispánt vette célba. Perényi Kálmán azonban feljelentette rágalmazásért az egykori kórházgondnokot és az íté­let elmarasztaló volt. Bártfaynak 1 hónapot fogházban kellett töltenie, amit 200 koronával megválthatott. Szakmai szenzációt jelentett, hogy márciusban egy új orvosi folyóirat­nak már a 2. száma jelent meg Esztergomban: "A nőgyógyászat és szülészet haladása különös tekintettel a nőgyógyászattal határos kérdésekre" címmel. A 12 oldalon megjelenő lap a Buzarovits nyomdában készült és Fonyó János a fogolytábor nőgyógyász képesítésű orvosa készítette, aki Budapestről lett kivezényelve. A lapban olyan szerzők cikkei jelentek meg, mint Hevesy György, aki később Nobel-díjas lett, vagy Tauffer Vilmos, aki Semmelweis mellett az egyik legnagyobb nőgyógyászunk volt. A szerzők közt szerepelt még Jendrassik Ernő, Kubinyi Pál, Scipiades Elemér és Frigyesssy József. (77) 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom