Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az I. világháború kitörésétől a proletárdiktatúra bukásáig

Sajnálatos, hogy Fonyó doktor nem csak a tudománynak élt, hiszen egy évvel később 1918. decemberében egy szállítmányt foglaltak le a hatóságok a dorogi úton. 1 200 lepedőt vittek a táborból a Kossuth utcai laktanyába, de hivatalos átvevő nem volt. Vizsgálat indult - és bár dr. Fonyó megpróbálta megvesztegetni a vizsgálókat - kiderült, hogy már "eladott 21 sertést, 7 tehenet, 2 lovat, 4 féderes kocsit, 2 szánkót, 40 hektoliter bort, különböző kórházi berendezéseket. így az ügy a hadbíróságra került." (78) A Vörös Kereszt Kórházban is merültek fel problémák. Az Esztergomi Friss Újság 1917. szeptember 14.-Í számában így foglalta össze ezeket. "A Vöröskereszt Egylet közgyűlésén határozatba ment, hogy az egyesület számadásokat kér a kórház vezetésétől." Az Egyesület sérelmezte, hogy az intézményben nagyarányú fejlesztést hajtottak végre és a berendezések tulajdonjogát firtatták. Nézetük szerint a kórház a fiókegyesületnek tartozik számadással. Ez természetesen erősen vitatható volt, hisz a tulajdonos az érsek volt, és csak háború idejére adta át a kórházat katonai célokra. 1918-ra a 4 évvel ezelőtti háborús lelkesedés már a múlté volt. "Lesz-e dohányjegy Esztergomban", ilyen és hasonló címekkel jelentek meg az újságok. Hinel Károlyné 48 korona 50 fillérért szállította a koporsókat! (79) Károlyi kilépett a kormányból és a hozzá lojális főispánok / Kobek Kornél is / lemondtak. így került új vezető a vármegye élére Beneczky Ödön személyében. Mellette az alispáni teendőket Palkovics László látta el. Esztergom és környékén is nagy problémát jelentett az orvoshiány Áprilisban Tokod székhellyel / Sárisáp, Dág, Tát / írtak ki pályázatot 1 600 korona fizetés, háborús segély, 5 év alatt 800 koronáig emelhető pótlék, 500 korona lakbér és fuvar, valamint beteglátogatási díj mellett. Kéméndi székhellyel / Bény, Kőhídgyarmat, Kicsinda / hasonló pályázatot jelentettek meg. Esztergomban 1918. nyarán rendezni próbálták az orvosi díjakat. A vizit a beteg lakásán 10 korona, éjjel 20 korona, az orvos lakásán 6 korona, a konzílium 30 korona lett. Ezen díjak még így is csak a felét képezték a fővárosiaknak. Péter Imre doktor az esztergomi járás körorvosa lett. Scheiber Ernő honvéd segédorvost a "koronás arany kereszttel" tüntették ki. Lassan megérkeztek a katonaságtól leszerelt orvosok is. Bíró Dezső 4 évi hadiszolgálat után kezdte meg rendelését a Német utca 10 alatt. Schleifer Mátyás is 4 évet töltött a fronton. Hazaérkezve a Kossuth utca 18. alatt nyitott rendelőt. Augusztus végén a Friss Újság foglalkozott a Kolos Kórház helyzetével, "Kórházunk anyagi ügyeinek rendezése" címmel: "A háború elhúzódása a közkórházakat is az elé a nehéz feladat elé állította, hogy a betegek ellátásával járó szükségleteket egy tömegben egyszerre és pedig készpénzért való vásárlás utján kénytelen rendezni. Miután a közkórházak forgótőke 70