Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az I. világháború kitörésétől a proletárdiktatúra bukásáig

végére azonban már nem felelt meg a megnövekedett igényeknek és a pozsonyi és a komáromi vashíd építése után Esztergom és Párkány között került sor a Mária Valéria híd átadására 1895. szeptember 28-án. A Pfalcz Ferenc által épített hajóhidat ekkor bontották el. Pfalcz Ferenc fia, József 1843. április 5-én született Esztergomban. 1872. április 17-én kötött házasságot, Pálóczy Horváth Etelkát vette feleségül. 11 gyermekük született, de csak Tivadar élte meg a 68 évet, a többiek mind fiatalon haltak meg diftériában illetve tbc-ben.A kórház építőjét a szentgyörgymezei temetőben temették el, de sírját ma már hiába keresnénk. (73) Munkáját fia Tivadar vette át 1917-től. O építette többek között a kórház mai igazgatósági épületét, az un Eggenhofer villát is. Helcz Antal az egykori polgármester nem sokáig élvezhette a város által biztosított kegydíjat. A kórházépítés egyik fő szorgalmazója 1916. május 30-án hunyt el. 1916. karácsonyát az esztergomi kórházakban elhelyezett kb. 750 beteg számára Perényiné tette emlékezetessé. Az ő szervezésében és támogatásával minden ápolt 3 nagy húst, 1 szelet sajtot, 2 halat, 1 cipót, 1 kalácsot, 2 szivart, 2 csomag dohányt és 1 adag bort kapott. Az alispán felesége szilveszterkor a városháza udvarán 7 üstben -72 kg húst felhasználva- főzetett ételt a rászorulóknak. (74) Osváth Andor később, 1938-ban így emlékezett róla: "A háború kitörésekor a tartalék kórházak közül azok, amelyek addig más célok szolgálatában álltak, úgyszólván minden, az elhelyezés és az ápolás céljára szükséges feltételt nélkülöztek. Ezen a bajon a megye községeinek és a város lakosságának áldozatkészsége segített. Elévülhetetlen érdemeket szerzett ennek a készségnek felkeltésében és állandósításában néhai Perényi Kálmán alispán és nemeslelkű felesége: néhai Gerenday Rózsa. Ok szólították fel a megye és a város társadalmát ágyneműek, fehérneműek és élelmiszerek felajánlására. A tartalék kórházakban Perényiné állíttatott fel konyhákat, amelyekben a felajánlott élelmiszerek elkészültek. Ez az igazán nagyasszony egymaga volt a raktárnok, a felügyelő és a gondos gazdaasszony a betegápolás sikere érdekében." Az 1916-os évet szomorúan zárták a Kolos Kórházban. Nem érte meg az újévet, Scheffer M.Renata a kórház műtősnője. A vérmérgezésben elhunyt műtősnő halála nehezen pótolható veszteséget jelentett az intézménynek. 1917. elején Csányi József h. főszámvevő a Kolos Kórházban pénzügyi felülvizsgálatot tartott. Megállapította, hogy 26 000 korona hiány van, melynek oka változatlanul a követelések behajthatóságának nehézsége és a háború miatti élelmiszer áremelés. A jelentés nyomán Esztergom szabad királyi város Képviselőtestülete a következő határozatot hozta: "Minthogy a közkórház tetemes követelései igen lassan folynak be és a fenntartás a drága életviszonyok között már a legutóbbi időben csak úgy volt lehetséges, hogy a kórházpénztárt a házipénztár 20 716 kor. 91 fillér erejéig kisegítette, a pénzügyi bizottság a tanáccsal egyetértőleg azt javasolja a Képviselőtestület előtt: Ve68