Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az átadástól az I. világháborúig

Ő volt, aki Gönczy Bélát - az akkori megyei főorvos Lipthay János ajánlására - kórházigazgatóvá kinevezte. Az egykori alispánt az unyi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Az Országos Orvos Szövetség Gönczy Béla elnökletével ez évben is több alkalommal szervezett összejövetelt továbbképzési céllal a környék orvosai számára. Érdekes lehetett az az előadás is, amit Dombay Nárcis bencés tanár február 28-án a főgimnáziumban tartott a röntgensugarakról. (48) A közmegbecsülésnek örvendő Berényi Gyula fiát, Zsigmondot, május 4-én avatták doktorrá. Néhány hónappal később a fiatal még tapasztalatlan orvos egy nőgyógyászati műtét kapcsán megvágta magát. A szerencse azonban nem hagyta el. Bár a fővárosban megoperálták, de végül is elkerülte Mátray sorsát, és maradéktalanul felgyógyult. S ha már személyi hírek ismertetésénél tartunk: év végén Schlegl László Pál elhagyta Esztergomot. A megüresedett segédorvosi állásra ideiglenesen Ráth Imre budapesti orvost nevezték ki. Büszkeséggel töltötte el az esztergomiakat az a hír, miszerint György Emőd a 26.-ik gyalogezred volt orvosát a török szultán az "Ozmánje rend" középcsillagával tüntette ki. A Plenljében működő orvos egykor Esztergomból indult. 0 volt, aki először alkalmazott a király városban 1894. október 25-én szérumoltást diftéria ellen. (49) A korabeli tudósításokból az is kiderül, hogy Jelinek Ignác személyében először nyitottak "fogászati műtermet" Esztergomban a Ferenc József utcában /ma Bajcsy-Zyilinszky Endre út /. (50) Bártfay Géza Szabadság című lapjában, 1907-ben is fenntartotta a kritikus hangnemet a kórházzal szemben. Az intézmény nehéz gazdasági helyzetét nem az ápolási díjak alacsony voltában, az inflációban látta, hanem a jó ízlést is sértő megfogalmazásban ezt írta: "ezt a hülyeséget mindenki elhiszi.... Nem a kormány intézkedéseiben van a baj oka, hanem a helyi kormányzásban, a kórház adminisztációjában." Minden alkalmat magragadott a kórház befeketítésére. Amikor pl. májusban egy férfi öngyilkos lett - felakasztotta magát - a kórházban, arról cikkezett, hogy: "nincs semmi felügyelet" az intézményben, "senki sem törődik a betegekkel." Azokkal az indulatokkal, melyek átjárták Bártfay Gézát természetes, hogy gyakorta került konfliktusba a törvénnyel és az igazságszolgáltatással. 1908. áprilisától a komáromi fogházban töltötte le 5 hétre szabott idejét, Andrássy János 50