Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az átadástól az I. világháborúig

de ahogy kikerült újult erővel támadt a Kolos Kórházra. "Ázsia a kórházban", "A kórház fizetésképtelen", "Szökés a kórházból" - ilyen és ehhez hasonló hangzatos című cikkeket jelentetett meg, melyek hemzsegtek az igazságtalanságoktól, a vádaskodásoktól. Persze sokan voltak, akik nem vádaskodtak, hanem tették a dolgukat. Nem csak Gönczy Béla tartozott ezek közzé, hanem pl. Mosonyi Albert annavölgyi bányaorvos is. Mindennapi gyógyító munkája mellett 1908. május 14-én "Közegészségügyi és népmozgalmi statisztikai adatok Esztergom vármegyéből" címmel jelent meg írása az Esztergom és Vidékében, majd 10 nap múlva itt publikálta "A tuberculosis elleni küzdelem vármegyénkben " című dolgozatát. / 1906-ban az országban 78 255 haláleset történt tbc, miatt. Ez a szám a megyében 2 181 volt / Seyler Emil azt a már korábban is felmerült gondolatot szorgalmazta, hogy a Vörös Kereszt Kórházat tüdőbetegek gyógyítására kellene hasznosítani. A prímás azonban ezt az ötletet akkor elutasította. Nem csak a tbc jelentett azonban igen komoly közegészségügyi problémát. 1908. őszén vörheny miatt 2 hétre bezárták Esztergom iskoláit. Átmeneti jelleggel a Rozália kápolna közelében 12 ágyas járványkórházat létesítettek, melyet Áldori Mór irányított. A város Képviselőtestülete 1908. december 29,-i ülésén foglalkozott részletesen a Kolos Kórház nehéz anyagi helyzetével, mivel az intézmény a szállítóit alig tudta már fizetni és "általános. ..a., .panasz, hogy nagyobb tőkével, vagyis kitartással nem rendelkező kisiparosok nem is vállalkozhatnak kórházi szállításokra." A témát dr. Brenner Antal tanácsjegyző vezette a testület elé. Elmondta, hogy a kórháznak december 31-ig 30 929 koronát kell kifizetnie az esedékes számlákra. Ismertette a Kórházbizottság kérését, mely szerint 40 000 korona kölcsön felvételére kerüljön sor, melyet 15 év alatt törlesztene a kórház. Míg a 40 ezer koronás kérelem jóváhagyásra kerülne, 25 ezer korona gyorssegélyt kértek a tanácstól. Ezt 1909. december 31 ,-i lejáratra. A testület meghallgatta Gönczy Béla igazgató főorvost is, aki a felgyülemlett adósság okaként a "gyógydíjak" behajtása körüli hivatalos eljárások hosszadalmasságát, a drágaságot és az ápolási díjak leszállítását jelölte meg. "Ha a betegápolási díjak annak idején le nem szállíttatnak, most nem 40 000 korona kölcsönt kérne, hanem 40 ezer korona forgótőkét mutatna fel." Dr. Földváry István városi főügyész elszomorítónak találta a kórház finanszírozását. Elismeréssel szólt ugyanakkor Gönczy Béláról, akinek köszönMosonyi Albert fíayor Ágost portréja 1930 51