Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Előzmények

1600-tól lett vezetve és mintegy 40 kg-t nyomott - rendezte. (4) Ezt a munkát öccse, Sándor is folytatta. Feichtinger Sándor Esztergomban, Szentgyörgymezőn született 1817. szeptember 18-án. Elemi és középiskolai tanulmányait Szent István városában végezte, majd a fővárosba került az orvosi egyetemre. 1840-ben avatták doktorrá, és a kor szokásainak megfelelően, tanulmányainak kibővítése, elmélyítése céljából a végzés után Bécsbe ment. Egyetemi éveiről nem sokat tudunk. Remélhetőleg a közeljövőben nyomtatásban is megjelenik naplója és ezirányú ismereteink bővülnek. Néhány leírás szerint Tognio Lajos, - aki nem éppen haladó nézeteiről volt ismert - a kórtan és a gyógyszertan tanára kedvelte az ifjú Feichtingert, és a hazai ásványvizek vizsgálatára tett utazásaira is magával vitte. Latin nyelvű doktori disszertációja Budán jelent meg. "Animalia vertebrata Hungáriáé obtutu pharmoclicjica considerata" címmel. Bécsben főleg a sebészet és a szemészet érdekelte. Rövid ideig tanulhatott Dieffenbach mellett, aki korának ismert sebésze volt. Sokoldalú tevékenységéből kiemelendő a kancsalság műtéti megoldására tett kezdeményezései, valamint a tenotómia tökéletesítése. Feichtinger Sándor a későbbiekben nem egy szemműtétet végzett el az itteni tapasztalatai alapján, és az ínmetszéseket is az elsők között alkalmazta Magyarországon. 1841-ben telepedett le Esztergomban. Rövidesen megyei tiszteletbeli főfizikusi címet nyert. A tehetséges fiatalember már ekkor elkezdte azt a tevékenységét, - nevezetesen a botanikai gyűjtést - ami az orvosláson kívül egész életét meghatározta. Kopácsy József hercegprímás / 1838-1847 / udvari orvosa lett. Tiszteletbeli megyei főorvossá is kinevezték. 1848. szeptember 10-én nősült, Nógrád megye tiszti főorvosának Massa Alajosnak a lányát, Máriát vette feleségül. Néhány héttel a házassága után részt vesz a szabadságharcban. (5) Természetesen orvosi, sebészi szaktudását hasznosították. Szállási Árpád ezirányú kutatásaiból és leírásaiból tudjuk, hogy Esztergomban, az akkor felépült kanonokok házát alakították ki "katonai ispitának". Az első igazgató főorvos az idős Palkovics Károly volt. Ismert, hogy a nagysarlói ütközet után osztrák és magyar katonák megkülönböztetés nélkül nyertek ellátást az esztergomi katonai kórházban. Feichtinger Sándor 15