Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Előzmények

1848. június 20-án a Honvédelmi Minisztériumból Novak Istvánt nevezték ki kórházigazgatónak. Beosztottai: Hoffmann Vilmos, Feichtinger Sándor, Tóth József és Effner Ferenc voltak. A hadiesemények alakulása folytán július 7-én a kórházat áttelepítették Kalocsára. Az itt maradó súlyos sebesülteket az új igazgató Feichtinger Sándor látta el. Az ő érdekükben folytatott levelezéseit is Szállási Árpád tárta a nyilvánosság elé. (6) A szabadságharc bukása után a honvédkórház felszerelése a városi közkórházhoz került. A passzív ellenállás idején Feichtinger Sándor is megtagadta az adófizetést. Átmenetileg a házában egy szakasz katonát szállásoltak el. Tudása, tehetsége azonban nélkülözhetetlenné tették. Kiterjedt praxisa mellett minden szabadidejét a botanikának szentelte. Magyarország, közép-Európa növényvilágát tökéletesen ismerte. 8000-nél nagyobb gyűjteményének jelentős részét Szeged városának ajándékozta 1885ben. Húszévi füvészkedés után folyamatosan jelentek meg botanikai munkái: "Adatok Esztergom megye flórájából" /Pest 1864 /. A MTA megbízásából az ország több megyéjében végzett kutatásokat, melyek eredményeit publikálta. "Csajkások kerülete és Torontál megye flórája" / Pest 1870 /, "Kraszna megye és flórája" / Pest 1873 /, "Részletes jelentés az 1872 évben tett társas kiránduláson észlelt fészkesekről." (7) Nem csak a városnak volt elismert és szeretett polgára, de külföldön is ismerték. A felső lauschitzi tudományos társulat tiszteletbeli tagjává választotta. "A magyar botanikai tudomány kezdő művelőivel Kitaibel egyetemi tanárral, Sadler múzeum-őrrel Kerner bécsi professzorral a legjobb és legintimebb barátságban élt. Polluxja volt pedig Grundéi dorogi lelkész, mert lelkük az önzetlen természet szeretetben, a tudományban egyesült." (8) 1867-től ő lett a főkáptalani uradalmak főorvosa. Lőrintzy Rezső halála után vita nélkül nyerte el a városi és a kórházigazgató főorvosi címet. Ugyanakkor 11 évig a városi reáliskola tényleges, majd haláláig a tiszteletbeli igazgatója volt. (9) Számos közéleti tevékenységéből kiemelendő képviselői munkája. 1880-ban 40 éves orvosi működése évfordulóján az uralkodó, királyi tanácsossá nevezte ki. A város lakossága tisztelete és szeretete jeléül fáklyás felvonulást rendezett neki. 1887-ben baranyanádasdi előnévvel a király megújította nemességét. A politikai életben is szerepet vállalt, nevezetesen a Szabadelvű Pártnak hosszú ideig volt elnöke. Simor János hercegprímás állítólag országgyűlési képviselőnek szerette volna megnyerni, de ezt nem vállalta. Alapító részvényese és átmenetileg elnöke /1890-1895-ig / volt az Esztergomi Takarékpénztár Rt.-nek. Ő elnökölt azon az ülésen / 1895. március 16