Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

manduláját. Később Pesten, egy tudományos összejövetelen találkoztam Geiger Zolival, egy váci kollegával, aki dicshimnuszokat zengett az új váci főorvosukról, aki nem volt más, mint Russay György Te miért jöttél el Esztergomból? - Önálló akartam lenni, nem szerettem volna osztályt vezetni, ezért tartottam ideálisnak Komáromot, mert itt minden elképzelésemet meg tudtam valósítani. Évi 450 műtétet végeztem el, 9600 beteget operáltam meg. Jó iskolát kaptam Russaytól. Betöltöttem a 66. évemet. Márciustól napi 4 órában rendelek még és ellátom a kórházi kozilliumokat. 9 éve szereztem audiológiából is szakvizsgát, és ezt a területet is művelem. Velem vizsgázott Esztergomból Dinnyés Emília doktornő. 33 éve vagyok itt Komáromban, komáromi lettem. Nem bántam meg az eljövetelemet. Úgy látom, Esztergomnál lényegesen jobban fejlődik ez a város. Mikor jártál utoljára Esztergomban? - 1 hete voltam anyósomnál. Már a Duna bal partján megyek, úgy gyorsabb. Rokonaim laknak most is Esztergomban. Anyósomat már említettem, Uhlyarik Andrea unokatestvérem, Jónás Laci pedig a felségem unokatestvére. Ha jól tudom, nem csak dolgoztál és dolgozol a helyi kórházban, de az elnevezésében is volt szereped? - Igen. A Városi Tanács Kórháza cím igen rosszul hangzott. Kerestem méltó neveket, amik köthetők Komáromhoz. Selye Jánost és Arányi Lajos találtam. Utóbbi kórboncnok volt, ő balzsamozta Széchenyit. Olvastam akkoriban egy cikket a Magyar Nemzetben, hogy Selye János könyvtárát szeretnék Magyarországra hozni. Úgy gondoltam, hogy a kiüresedő orosz laktanya erre jó lenne. Selye János egyik kedvenc tanítványa volt Szabó Sándor a bostoni Harward Egyetem kórboncnok professzora, aid Abán született / ugyanott ahol Rákosi /. Neki írtam egy levelet, hogy szeretnénk felvenni Selye János nevét, és kapcsolatot kerestünk a Montreálban élő özvegyével is. Amikor Kopasz Laci lett az igazgató, akkor ezt ő is támogatta. Észak-Komáromban lelepleztek egy emléktáblát és a gimnáziumot is Selyéről nevezték el. Szabó professzor az ötletet jónak találta és megbeszélte a dolgot Selye özvegyével. A névadó ünnepségre sajnos nem tudtak eljönni. Szállási Árpád mondta az avató beszédet, aid személyesen is ismerte Selyét. 28