Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

mutatták nekem is. Ma ez már a kórházban sem dívik. Hogyan tovább? Nyugdíjas le­szel és a betegek nem látnak már a patikádban? - A patika bt-ben dolgozott, és a gazdasági helyzetre való tekin­tettel is úgy döntöttem, hog)' fel­számolom a beltagságomat. 65 éves korban fel kell tudni állni. Van egy nagyon tehetséges, fiatal gyógyszerészem, neki fogok segí­teni, és ha úgy látom nincs már szükség rám, sétálni fogok a vá­rosban, megírom az esztergomi patikák történetét. Gyermekeidből nem lett gyógy­szerész? - Sajnos nem. Látták az életün­ket, a rengeteg munkát, ügyeletet és mást választottak. Lányom TF-t végzett, fiaim pedig a mene­dzseri és a vállalkozói szférában találta meg a boldogulását. Köszönöm a beszélgetést, és be­tegséged után minél előbbi teljes gyógyulást kívánok! - Köszönöm, hogy felkerestél. Köszönöm az orvos barátaimnak, a betegeknek, a városnak, bog)' itt lehettem, hogy dolgozhattam, hogy szolgálhattam őket. 2009. március 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom