Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

Ezek szerint semmi olyat nem tettetek, ami "elitélendő" lett volna. Miért jelentett mégis hátrányt később az 56-os szereped? Elvileg bűn volt a Munkástanácsokban részt venni. Az egyetemen a párttitkár azt mondta, beszélhetek én akármit, 56-ban nem a vörösöket választották a Munkástanácsok elnökévé. Evenként hosszabbították meg a státuszomat. 1963-ban jött az amnesztia és ettől kezdve már hivatalosan nem lehetett bántani. Közben az új tudomány fejlődött és haladtam én is előre. Sok szakcikkem jelent meg itthon és külföldön is. 1963-ban a szocialista országok Budapesten tartottak egy Anesteziológiai symposiumot. A szakszervezet utasította a Szekció elnökét, Harkányi Istvánt bízták meg az összejövetel megszervezésére. Az ő javaslatára lettem a szervezőbizottság elnöke. 1 1 éves munkánk eredményeként egy sikeres tudományos tanácskozást tartottunk. Ezzel nőtt a személyes presztízsem, ugyanakkor a tudományos ranglétrán nem jutottam előre. Közben Rubányi professzor lett a főnököm és neki is kényelmetlenné vált, hogy az ő anesteziológusa még mindig csak harmadosztályú tanársegéd. Próbált intézkedni, de a központba azt mondták neki, hogy a Csernohorszky örüljön, hogy a klinikán lehet, de többre ne számítson. 38 éves voltam akkor, és elvileg ugráltathatott egy nálam fiatalabb sebész. Ekkor a sors megint közbeszólt. Esztergomban Gertner István a korábbi igazgató megbetegedett. Operálni kellett és ő csak úgy vállalta, ha én vagyok az anesteziológus. Feljött hozzám Tábori Lajos és Mohos Zoli ezt megbeszélni. Elmenőben Mohos Zolival beszélgettem, és ő feltette a kérdést: nem mennék-e el hozzájuk sebész főorvosnak. Rögtön igent mondtál? Meghánytam-vetettem a dolgot. Tanácsokat is kértem. Zsebők professzor azt mondta: "Nézze Csernohorszky, Caesar azt mondta, hogy inkább vagyok első Tomiban, mint második Rómában". Hütl Tivadar is azt tanácsolta, hogy menjek. Végül úgy döntöttem, igent mondok a kérésre. Ugy tájékoztattak, hogy pályázat se lesz, minden el van intézve. Később mégis kiírtak pályázatot - bár Lélek Pista azt mondta, hogy ez formalitás, de Pető Erzsébet a megyétől úgy vélte egyáltalában nem biztos, hogy én kapom meg az állást, mivel jött egy kilencedik pályázó is, aki párttag. Elindult a huza-vona és 6-8 hónap eltelt és még mindig nem neveztek ki. A városban sokan mellém álltak, úgy hogy Rácz Béla a párttitkár elment Tatabányára és elmagyarázta, itt olyan a hangulat, hogy Csernohorszkyt ki kell nevezni. Ugy gondoltad, hogy ha kineveznek innen mész majd nyugdíjba? Igen, de kinevezésem után középkáder vonalon felvetettem 2 változtatásnak a lehetőségét és ebből baj lett. Egyesek ezt úgy állították be, hogy az osztályomon üldözöm a párttagokat. A párt nem nyelte le, hogy nem az ő jelöltje lett a főorvos. Május közepén Bense Imre bácsi mondta el, hogy tudomása szerint a megyei szakszervezet ellenem fegyelmit fog kezdeményezni, és el akarnak távolítani az osztályról. Kezdetben nem 23