Osvai László: Orvosportrék Esztergomból
Előszó
Nem sajnálod, hogy most, amikor pártod kormányzati pozícióban van, nem lehetsz a Parlamentben? - Nem sajnálom. Nem gondolom, hogy még 4 évet kibírtam volna a Tisztelt Házban. Volt benne jó is, hisz a rendszerváltás parlamentjének lehettem a képviselője, de sokkal kevesebbet tehettem, mint amit elképzeltem. Mit tartasz a képviselői munkád légii agyő b b ered m ényén ek ? - Beszélhetek kis és nagy sikerekről. Kis sikernek tartom, hogy a TB-ben és a Népjóléti Minisztériumban jó kapcsolatot alakítottam ki a döntés-előkészítőkkel. Gyermekek egyszeri és többszörös külföldi gyógykezelését tudtam elérni. Gépkocsit tudtam szerezni egy fogyatékos gyermeket nevelő esztergomi családnak. Sikernek tartom, hogy a kórház rekonstrukciójának ügyében is sok mindent tettem és valamilyen szerepem nekem is volt a megvalósulásban. A Suzuki gyár létesítésével kapcsolatban a kormányzati garanciához kellett az ellenzék hozzájárulása. A frakción belül komoly harcaim voltak, hogy ezr támogassák a többiek. Az elkerülő út megépítésében is próbáltam segíteni. A kárpótlási törvény elfogadása után, bár az SZDSZ nem értett egyet vele, mindent elkövettem, hogy az itteni gazdák kérésének megfelelően a dobogókői úton levő valamikori földjeiket visszakapják Mi a véleményed a jelenlegi koalícióról? - Nem értettem egyet azzal, hogy az SZDSZ a MSXP-vcl koalícióra lépett, véleményemet utólag is igazoltnak látom. Nem hiszem, hogy ebben a koalícióban tudnék dolgozni. Lehet-e a politikát tisztességesen csinálni? - Ismerek olyan embereket, akik meg tudják ezt valósítani. Akár a mostani kormányból is, pl. Lötz Károly nevét említeném. 0 egy tisztességes ember és egyben szakember is, vagy Szentivánvi István, de tudnék neveket sorolni a mai ellenzék soraiból is. Sajnos azonban az én értékrendem szerint nagyon sokan tisztességtelenül csinálják a dolgukat, visszaélnek a hatalommal... Nem mindenki tudja, hogy jelenleg mi a munkád? - Kb. a ciklus 2. évében eldöntöttem, hogy nem jelöltetem újra magam. Ezt időben közöltem is a frakciómmal. A szakmámhoz szerettem volna visszatérni, és 1993 őszén elhelyezkedtem a NEVI Drogmegelőzési központjában. Kábítószeresekkel foglalkoztam. Megelőzési programok készítésében vettem részt. Ugyanebben az időben megbízási szerződéssel az Orvosegyetem Magatartástudományi Intézetében kezdtem dolgozni. Az orvosi antropológia oktatásában vettem részt, itt is elsősorban a droggokkal összefüggő kérdéseket oktattam. Jól össze tudtam a két munkahelyemet egyeztetni. Voltak keménydrogos, heroinos betegeim, többen partnerek voltak, hogy a gyakorlatokon segítsék a medikusokat, akik legalább olyan előítéletesen gondolkodnak a drogosokról, mint a laikusok. Élveztem ezt a munkát, szívesen csináltam. 145