Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

cában. Egyetemi társaim közül szeretettel gondolok vissza többek között Tabák Péterre, aki a Néphadsereg főbelgvó­gyásza lett, Magyar Kálmánra, aki a gyógyszertan professzora és Ihász Mis­kára, aki sebészprofesszor lett. Pénzes Pista is ebbe a kollégiumba járt, vele azóta is jó kapcsolatom van. Az egyetem után miért választottad az urológiát, és miért pont Esztergom mellett döntöttél ? - Amikor végeztünk, nem úgy volt, hogy oda megyünk, ahová akarunk. A diákotthonban egy nagyon jó társaság alakult ki. Kristófné az Elnöki Tanács titkárának a felesége volt a személyze­tis. O azt mondta, hogy magukat /3 szo­batársamra is utalva / egy helyre nem engedem, mert ott ellenforradalmat csinálnak. így három különböző város­ba helyezkedhettünk el. Tényleg, hogy emlékszel vissza 19Só­ra? Nem tudtuk mi akkor, hogy mit szervezünk. Kis Gyula, aki most is par­lamenti képviselő és évfolyamtársam volt, szervezte, mint DISZ titkár az évfolyam egyik, én pedig a másik fe­lét, hogy menjünk a lengyelek mellett tüntetni. Kivonultunk. Az Üllői útra érve mi is skandáltuk a "magyaroknak magyar ruhát, dobjuk el a gimnasztyor­kát". Nagyon tetszett nekünk, hisz a nyári katonáskodásaink során a kopasz fejű őrmesterek sokszor kiszúrtak ve­lünk és utáltuk a gimnasztyorkát. Nem voltunk hősök.... Térjünk vissza a pályaválasztásodra. Esztergomban akkor 3 állás volt ki­írva: a szülészetre, az urológiára és a kórbonctanra lehetett jelentkezni. Mondták, hogy a főorvosok nagy tudá­súak. A legtöbb jót dr. Marczel István főorvosról hallottam. Ezért őt és osztá­lyát választottam. Ezt a döntésemet azóta sem bántam meg. A mai napig tisztelettel gondolok rá. 1961. október 4-én lettem a kórház alkalmazottja. A szakvizsgához szükséges sebészeti gya­korlatot is itt töltöttem el. 1965 novem­berében szereztem meg az urológus­sebészi képesítést. Az urológiai osztálv­lévén a megyében csak Esztergomban működő osztály- dolgozójaként éveken át módomban volt a megye szinte vala­mennyi körzeti orvosával megismer­kedni. Nem volt olyan település a me­gyében, ahonnan ne operáltam volna valakit. Milyen volt az esztergomi kórház a 60­as évek elején? - Az első nap, amikor dolgozni in­dultam esett az eső. Mire a kórház ka­pujához értem kisütött a nap. Szőke bácsi, az akkori portás azt mondta; a jó időt és magát az Isten küldte. Főnököm első teendője volt, hogy körbevitt a kórházban és valamennyi osztályon bemutatott. Igaz nem voltak annyian, mint manapság. A szülészeten Major főorvos mellett Ágoston dr., a belgyó­gyászaton Rajner főorvos mellett Hol­ló János, Tábori Lajos és Boga Mari­ann, a gyermekosztályon Patonay főor­vossal Nádori Rezső, Seres Zsuzsa és Dávid Anna dolgozott. A sebészeten Kocsis főorvos volt a vezető és Juhász Laci volt a munkatársa, akiről külön is szeretnék majd szólni. A laborban Gertner tanár úr kollegája Mohos Zoli 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom