Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv
Tartalomjegyzék - KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE
A török uralom a megyében a XVII. század végén ér véget, 1683ban felszabadul Esztergom, 1685-ben Tata. Buda visszafoglalása után kezdődött meg a megye területének visszatelepülése, bár a megye nyugati részén több település lakott volt a XVII. század nagy részében, ha nem is folyamatosan. A század végére a mai megye területén nem élt több ember 3040.000-nél. A Rákóczi-szabadságharc alatt ismét hadszíntérré vált a terület, Tata kuruc kézre került, majd 1706-tól véglegesen császári kézen volt, Esztergomot egy rövid időre ebben az évben sikerült II. Rákóczi Ferencnek elfoglalnia. Esztergom 1. Józseftől 1708-ban kapta vissza szabad királyi városi kiváltságait, kuruc érzelmű lakóit még 1706ban elűzték a városból. A XVIII. századi népességnövekedésnek két forrása volt: egyrészt a háborúk elől elmenekült lakosság tért vissza, másrészt a nagybirtokosok telepítettek birtokaikra munkaerőt. A legnagyobb telepítők az érsekség és a káptalan voltak, majd Tata új urai, az Esterházyak, akik 1727-ben szerezték meg Tatát és a tatai uradalmat. Esterházy Józsel hét falu német telepeseivel kötött "örökös szerződést", amely jobb helyzetet teremtett a betelepülteknek, mint a környező falvak lakosainak: több évre való adómentességet és a szabad költözés jogát biztosítva. A telepítésekkel gyorsan nőtt a lélekszám, emelkedett a mezőgazdasági termelés. Esztergomban és Tatán /Tóvárossal és a néha külön említett Váraljával együtt/ a kézművesség és a kereskedelem is fejlődött. Tatának jellegzetes iparága volt a molnárkodás, a fazekasság és a szűrcsapás. 1727-ben 53 csapómester, a század végén legényeikkel együtt 150-en dolgoztak itt. Esztergomban 1720-ban 86 iparos mester, 1772-ben 279 mester dolgozott. A falvakban alacsony volt az iparosok száma, általában egy-két kovács, mészáros, pintér, kerékgyártó, takács működött, de ők sem tudtak csupán ipari foglalkozásukból megélni. A nemesi vármegyék is újjászerveződtek, Esztergomban 1710-ben, Komáromban 1713-ban. Esztergom várában 1763-ig katonai helyőrség volt, s a várparancsnokok beleszóltak a város életébe. A vár egykori ura, az érsek nem telepedett vissza Esztergomba, a káptalan is Nagyszombatban székelt. Esztergomban a város főterén, a piactéren állt az egykori Botytyán palota, amelyet 1728-ban szerzett meg a város, s 1772-1773-ban 6
