Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv
Tartalomjegyzék - KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE
Esztergom hírét Vitéz János érsek emelte, tudósok, művészek éltek a Vitéz féle palotában, köztük a kor nagy csillagásza Regiomontanus. Hyppolit érseksége és Mátyás halála után Beatrix királyné is élt Esztergomban. A hatalomra törő Bakócz Tamás egri püspökségét cserélte fel Hyppolit esztergomi érsekségével. Bakócz Tamás bíboros-érseksége alatt épült a csodálatos Bakócz kápolna. Mátyás királytól kapta kiváltságlevelét Neszmély mezó'városa. A XIV-XV. században is jellemző volt az egyházi és világi nagybirtok túlsúlya, az esztergomi érsek és a káptalan mellett, az esztergomi kereszteslovagoknak, a margitszigeti apácáknak, a pannonhalmi bencéseknek voltak jelentős birtokai. Falvak tucatjai tartoztak a komáromi és a tatai várhoz. A szabad királyi város Esztergom hanyatlását, a kereskedelmi utak áthelyeződését mutatta, hogy 1502-ben II. Ulászló Bakócz Tamásnak zálogba adta a várost. Megyénk területe sokat szenvedett a mohácsi csatavesztés után, a török lovascsapatok eljutottak Esztergomig is. A népi ellenállás egyik legjelentősebb kísérlete volt a gerecsebeli marótpusztai szekérvárban védekező sokezer környékbeli végül is sikertelen harca a török ellen. I. Ferdinánd és Szapolyai János harcaiban többször gazdát cserélt mind Esztergom, mind Tata. 1541-ben eleseit Buda, az ország fővárosa. 1543-ban a török elfoglalta Esztergomot és erős őrséget helyezett el ott, az esztergomi szandzsák központjává tette. Az esztergomi szandzsákhoz esztergom vármegyei, komárom vármegyei, barsi, honti falvak százai tartoztak. A kisebb és kevésbé védhető Tata többször is gazdát cserélt. A két vár sorsa, s az, hogy Esztergom vára a török hatalom legnyugatibb bástyája volt sokáig, kihatott a termelőerők gyors hanyatlására. Virágzó mezővárosok és falvak váltak tengődő településekké, pusztákká, amelynek sokszor a neve is letűnt. A tizenötéves háború ismét hadszíntérré változtatta a tájat. 1594ben török kézre került Tata, Esztergom sikertelen ostrománál esett el Balassi Bálint, kora legnagyobb magyar költője. 1595-ben sikerült tíz évre Esztergomot visszaszerezni, s környékét újjálelepíteni. 1597-ben az Esztergomot elfoglaló Pálffy Miklós Tatát is visszafoglalja. 1605-ben Bocskai kezére kerül Tata, hogy a zsitvatoroki békében Rudolf császárnak adja, 1620-ban Bethlen Gábor kezén van Tata rövid ideig. 5