Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE

Zoltán által kezdeményezett közigazgatási- szociálpolitikai kísérlet, a tatai mintajárás kialakítására. A háborús évek konjunktúrájában a legnagyobb igény a szénbányászattal szemben állt fenn, hadiüzemi parancsnokságokat hoztak létre a nagyüzemekben. A kommunisták ilyen körülmények között is folytatták harcukat, sikerült kapcsolatot teremteni a budapesti központi vezetőséggel is. 1940 októberében nyilas bányászsztrájk robbant ki, dc a világháborúba való belépés után tovább nőtt a baloldal súlya. 1943 őszén megalakult a Békepárt Központi Bányászbizottsága, amelynek szoros kapcsolata volt a tatabányai kommunistákkal. Szóbeli agitáció mellett röplapokat terjesztettek, szabotázsakciókat hajtottak végre. Az ország 1944. március 19-i német megszállása után a csendőrség mellett a Gestapo is figyelemmel kísérte a bányászok akcióit, s a vezetők egy részét letartóztatta. A letartóztatások ellenére is megjelent a "Harcoló Bányász" című illegális újság. 1944 november elején ismételt letartóztatási hullám söpört végig a dorogi és tatabányai szénmedencén. A szabadon maradt kommunista bányászok Sárisápon a németek elleni fegyveres harcig is eljutottak. A Vörös Hadsereg felszabadító alakulatai 1944. december 24-én érkeztek a megyébe, december 26-án felszabadult Esztergom és Tatabánya egy része is. A szovjet csapatok Dunaalmás vonaláig jutottak előre. Esztergomban a szovjet városparancsnok felvette a kapcsolatot a demokratikus erőkkel, sőt Serédi Jusztinián hercegprímással is, az új élet beindítására. Tatabányán a kommunisták irányításával megindult a munka. 1945 januárjának első napjaiban a német hadsereg kísérletet tett a körülzárt Budapest felmentésére, ismét hadszíntérré változtatta a megye nagy részét. Január 6-án Esztergom, január 21-én Tatabánya került vissza német kézre, s a németekkel együtt visszatértek az elmenekült nyilasok is, akik rémuralmat teremtettek. A Vörös Hadsereg március 16-án megindult támadása szabadította fel véglegesen megyénket. Felszabadult március 19-én Tata, március 21-én Esztergom, március 23-án Tatabánya és március 28-án Komárom. A három hónapos front súlyos károkat okozott emberéletben, épületekben, nyersanyagban, állatállományban. A bányák nagyrésze üzemképtelen volt, nem volt szén, a visszavonuló német csapatok felrob12