Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE

bántották a vasúti- és közúti hidakat, megbénult a közlekedés. Az ország újjáépítésének programját a Magyar Kommunista Párt fogalmazta meg. A felszabadulást követő napokban a megye két városában /Esztergomban és Komáromban/ és a községek nagy részében megalakultak az MKP helyi szervezetei. A kommunistákat a szociáldemokrata helyi szervezetek újjáalakulása követte, s április elején a Független Kisgazdapárt szervezetei is létrejöttek. Megyénkben is a kommunisták kezdeményezték a nemzeti bizottságok megszervezését. A nemzeti bizottságok tevékenysége kiterjedt az állami élet minden területére, intézkedtek a mindennapi élet megindításáról, az iskolák, üzemek kitakarításáról, munkábaindításáról, gondoskodtak az élelmiszerkészletek kiosztásáról, a közbiztonság megteremtéséről, a földreform megkezdéséről, a kórházak működtetéséről, a szovjet csapatok ellátásáról. A nemzeti bizottságokban együttműködtek a kommunisták, szociáldemokraták, kisgazdák, a később létrejövő Nemzeti Paraszt Párt és a szakszervezetek képviselői is. A március 28-án Felsőgallán megalakuló nemzeti bizottságot a kommunista Goda János hívta össze. Kommunisták, köztük Király Lajos játszotta a vezető szerepet a Tatabányán megalakuló nemzeti bizottságban is. A felszabadulást követő napokban a Magyaroszági Tanácsköztársaság gyári munkástanácsainak mintájára üzemi bizottságokat szerveztek, amelyek a termelés megindításán dolgoztak. Esztergomban és Komáromban a kommunisták meghallgatásával főispánokat és polgármestereket neveztek ki a szovjet városparancsnonok. így ismét felmerült a megye egyesítésének kérdése, amelyet hivatalosan már 1945. január 20-án Moszkvában megkötött fegyverszüneti egyezmény elvei rendeztek. A fegyverszüneti egyezmény kimondta, hogy Magyarország "visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, úgyszintén hatályon kívül helyez minden törvényhozási és közigazgatási intézkedést, amely csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz való csatolására vagy bekebelezésére vonatkozik." így érvénybe lépett az 1923. évi XXXV. le., amely a trianoni béke után rendezte a töredék közigazgatási megyék helyzetét, s létrehozta Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét Esztergom székhellyel. A komáromi főispán a helyzetet el is fogadta, de még hosszas viták forrása volt a megyeszékhely kérdése és az egyes 13