Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE

munisták üldözése, a munkástanácsokban aktív szerepet játszók letar­tóztatása, internálása. 1920-ban Esztergom vármegyének 55.793, Komárom vármegyének 110.935 lakosa volt. A trianoni békeszerződés véglegesítette a régi me­gyék szétválását, a két megyét 1923-ban egyesítették Komárom-Eszter­gom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék néven Esztergom székhellyel. Két városa volt: Esztergom és Komárom-Újváros, valamint három járása: az esztergomi, a nagyigmándi /később komáromi/ és a tatai. 1920-ban a lakosság több mint egyharmada tartozott a bánya- és ipari munkások közé. Az 1920-as évek elején nőtt a szénbányászat ter­melése, majd 1924-től átmenetileg csökkent. A nagy szénbányavállala­tok, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. és a Salgótarjáni Kőszén­bánya Rt. a megyében a szénhez kötődő melléküzemágait fejlesztette. A megye munkásai, elsősorban a bányászok a Horthy-rendszer éveiben gyakran éltek a sztrájk eszközeivel. 1919. szeptember 6-án a munkidő meghosszabbítása ellen tiltakozó bányászok közé lőtt a csen­dőrség, 1920-ban a dorogi, tokodi és tatabányai bányában voltak sztráj­kok. 1924-ben ismét Tatabányán sztrájkoltak a bányászok, amit itt 1925­ben tízhetes sztrájk követett. A legális Magyarországi Szocialista Mun­káspártnak is több követője volt a megyében, Tatabányán Tóth Bu­csoki István végzett nagy szervező és agitációs munkát. Az MSZMP megszűnése után a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti csopor­tok kereteiben tevékenykedtek a kommunista érzelmű munkások. A kommunista párt folyamatosan törekedett a bányamunkásokkal fenn­álló kapcsolat megőrzésére, 1933-ban kommunista tevékenység miatt 53 munkást fogtak le a tatabányai szénmedence községeiben. A Kom­munisták Magyarországi Pártjának a harmincas évek elején a tokodi üveggyárban is sikerült megvetnie a lábát. A megyeszékhely, Esztergom tudatosan törekedett megőrizni is­kolavárosi- és idegenforgalmi jellegét. Ebben jelentős szerepe volt az 1934-1938 között folytatott jelentős várhegyi ásatásoknak is. Az első bécsi döntés után 1938 végén megszűnt Komárom-Esz­tergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, és újjáalakult Esztergom és Komárom vármegye. 1938-ban egyesítették Tatát és Tó­várost, Tatán megkezdődött a népfőiskolák szervezése, s a Magyary 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom