Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE

munisták üldözése, a munkástanácsokban aktív szerepet játszók letartóztatása, internálása. 1920-ban Esztergom vármegyének 55.793, Komárom vármegyének 110.935 lakosa volt. A trianoni békeszerződés véglegesítette a régi megyék szétválását, a két megyét 1923-ban egyesítették Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék néven Esztergom székhellyel. Két városa volt: Esztergom és Komárom-Újváros, valamint három járása: az esztergomi, a nagyigmándi /később komáromi/ és a tatai. 1920-ban a lakosság több mint egyharmada tartozott a bánya- és ipari munkások közé. Az 1920-as évek elején nőtt a szénbányászat termelése, majd 1924-től átmenetileg csökkent. A nagy szénbányavállalatok, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a megyében a szénhez kötődő melléküzemágait fejlesztette. A megye munkásai, elsősorban a bányászok a Horthy-rendszer éveiben gyakran éltek a sztrájk eszközeivel. 1919. szeptember 6-án a munkidő meghosszabbítása ellen tiltakozó bányászok közé lőtt a csendőrség, 1920-ban a dorogi, tokodi és tatabányai bányában voltak sztrájkok. 1924-ben ismét Tatabányán sztrájkoltak a bányászok, amit itt 1925ben tízhetes sztrájk követett. A legális Magyarországi Szocialista Munkáspártnak is több követője volt a megyében, Tatabányán Tóth Bucsoki István végzett nagy szervező és agitációs munkát. Az MSZMP megszűnése után a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti csoportok kereteiben tevékenykedtek a kommunista érzelmű munkások. A kommunista párt folyamatosan törekedett a bányamunkásokkal fennálló kapcsolat megőrzésére, 1933-ban kommunista tevékenység miatt 53 munkást fogtak le a tatabányai szénmedence községeiben. A Kommunisták Magyarországi Pártjának a harmincas évek elején a tokodi üveggyárban is sikerült megvetnie a lábát. A megyeszékhely, Esztergom tudatosan törekedett megőrizni iskolavárosi- és idegenforgalmi jellegét. Ebben jelentős szerepe volt az 1934-1938 között folytatott jelentős várhegyi ásatásoknak is. Az első bécsi döntés után 1938 végén megszűnt Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, és újjáalakult Esztergom és Komárom vármegye. 1938-ban egyesítették Tatát és Tóvárost, Tatán megkezdődött a népfőiskolák szervezése, s a Magyary 11