Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 333 — mervén magának hadni az német hadat el kelle nolle velle jönni és azon éjjel közelitvén Pár­kányhoz, hajnal tájban megüték azt az hidőrző török hadat. Itt mi igen jól aluszunk vala, Esz­tergom felül táborban lévén a fővezérrel, de fel­serkentének bennünket, mert az innen levő tá­bor is szintén kiáltotta az Állát. Megütvén azért az darab török tábort, és az törökök azt gon­dolván, hagy igen sokan lehetnek magyar és né­met uraim, megijedkeztek volt elsőben és sokat is vágtak le a törökben, de mihelyt reájok vir­rada, eszébe vevé magát a török és az innenső táborból is sok segitség menvén által, megindi­ták az szegény magyarokat, holott aztán, kivált­képen az gyalogság majd mind ott vesze. Az lovas hadnak nagyobb része látván az dolgot, jó idején magára gondot visele és For­gács urammal együtt Érsekújvár felé tartának, kiket is a fővezér prancsolatjából Ali pasa sok haddal egész Újvárig kiséré. * Amint eszembe vehettem és hozzá tudtam szólni, azon az harczon rabbal együtt az levá­gott test lehetett harmadfél ezer; itt egynéhányat az tekintetesekben, mind magyarnak, németnek meghagyatá az fővezér rabul, kiket az udvari gyalog kapitány sátoránál kerekdeden ültetve, nyakkal mind lánczban verték vala, egynéhány nap múlván megindítván őket Konstantinápolyba az jedukulában küldetének szegények, de ur nem vala köztük. Mi pedig az harcz alatt az innenső tábor­ban az fővezérrel valóban szepegtünk vala, ugy annyira, hogy az hegyekre minden felé sok zászló­alja törököket küldöttek vala vigyázni, mivel olyan hir vala, hogy Zerényi Miklósnak és Forgácsnak collusiójuk volna, hogy egyszersmind üssék az két

Next

/
Oldalképek
Tartalom