Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 290 — basa az okmányokban sokszor fordul elő. A budai janicsárok tihajája pedig öt év óta birja Füssöt, melyet tehát 1630-ban kapott. A budai janicsá­rok tihajája ekkor Ali kiaja volt. Pesten tartózkodtak : Alma tiha Léva mel­lett levő Kelecsénnek első földesura. Továbbá Kuppán bég Nagv-Valkócznak előbbi földesura és végre Omer, aki Alma tiha után birta Kelecsént. Szigetváron állomásozott Hassan, aki Omer után volt Kelecsénnek ura. Vácra költözött át Esztergomból Amhát, Lu­dánynak ura és oda való volt lstikari, Podlu­zsánynak ura. A zsámbéki aga 1633-ban Csejkő-Szőllős­nek volt birtokosa. A császár deákja rendesen Konstantinápolyban lakott. Ennek pedig járt olyan adóféle Maroth vá­rostól, ajándékot kapott Németitől. A hódoltsági összeirás gazdag tárháza a törökvilág nyomorúságát tanusitó adatoknak. A szegény magyar népnek naponta előforduló ese­ményét ecseteli az. Elmondja, miként kell otthon­jában fáradni, a betevő falatját is magától meg­vonni, hogy a telhetetlen ispajának eleget te­hessen. Sőt a véginség, melybe őt a szivtelen török földesúr belekergeti, készteti őt, hogy el­hagyja otthonát és bujdosni menjen az erdőbe. Nem csoda, hogy a végső kicsigázás a mun­kás falunépnek is fegyvert ád a kezébe és valami dilettáns vezérnek vezetése mellett sikra jjszáll a törökkel szemben, rendesen saját vesztére. Ily si­ralmas kimenetelű események gyakran fordultak elő. Esztergom, illetőleg Párkány mellett 1649. október hő 27-én Forgách Ádám keményen össze­tűzött a törökkel, amiről e hó 28-án Galgócon kelt levelével maga ad tudósitást Batthyáni

Next

/
Oldalképek
Tartalom