Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 223 — nánd ulmi születésű, Öttingen ezredbeli szolga, továbbá Paradainó Ferdinand, Mantova Horatio főhadnagy szolgája, kik úgy adták elő a dolgot, mintha Ebinger a katonákat szinte kényszeritette volna az alkudozás végett a lőréshez menni, azzal a biztatással, hogy ebből reájok baj nem háromolhat. Paradainó ezenkívül a lövést be­szüntette és megtiltotta. Massbach Richárd Vilmos kapitány zászló­aljának 55 embere, kik megengedték, hogy Duval Dampierre gróf, az ő állásuknál fényes nappal, délelőtt kilenc órakor, két törököt kezesekül be­bocsásson, e célra egy létrát hoztak elő és ezen úton ismét kibocsátották azokat, mire nemsokára egy tekintélyes török mászott föl, újólag a gróffal tárgyalt, ezután pedig a gróf nekik, valamint a többi 25 zászlóaljnak kijelentette, hogy ő nem úgy cselekedett, mint az egy becsületes ezredes­hez illik és mindezek után és ezek dacára nyilvá­nosan megesküdtek, hogy a történtekről mit sem tudnak, a vár átadásáról mit sem hallottak és esküjök mellett mind a három napon át megma­radtak és mit sem hallottak, mig végre az egész dolog egy közember által, ki a kiküldöttek kö­zött volt, kiderült. Ezek háromszoros hamis eskü miatt arra ítéltettek, hogy a betegek, sebesültek és azok kivételével, kik akkor a várban nem voltak, mindegyikének a jobb keze levágassák. Ez ítélet később ő fensége Mátyás főherceg ke­gyelméből oda módosíttatott, hogy a Platerseich Adrián százados alatt levő többi közemberrel együtt, kik szintén bűnrészesek voltak, két éven át békókban kötelesek a császárt szolgálni. A 24 zászlóalj többi zsoldosának zsoldja, —• kivéve a betegeket és sérülteket, — mivel a rendet­lenséget felhasználva, a várból kivonultak aug.

Next

/
Oldalképek
Tartalom