Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 102 — soha hadban nem voltak, de törököt sem láttak, és gróf HardekFerdinand, a komáromi kapitány.«

1) A minő a fö, olyan a test. A minők a tisztek, olyanok voltak a német zsoldosok, azért kiáltották a törökök a várfokon: »Menjetek haza magyarok, vitézek, hagyjátok itt az részeges német disznókat nekünk, hogy tanítsuk meg őket hadakozni!«

2) A rohamoknál eddig kudarcot vallott sereg kedvét veszité a roham újbóli megkísérlésére, hanem csupán az ágyúkat hagyta működni. Ezek öt telepből rombolták a falakat, kivált nagy sikerrel a Sz.-Tamás hegyről, úgy hogy a Víziváros falából tekintélyes darab leomlott. Ezen az ostromlók belopózkodtak, két ágyút és néhány kettős dárdát kihoztak magokkal. Sőt Sennyei Sándor, Nádasdy Ferencnek hadnagya fényes nappal, lóháton ment be rajta a Vízivárosba. Mindezen kedvező körülmény dacára többé rohamot meg nem kísérlettek. Junius hó 19-én oly ügyesen talált a várba belövő egyik tüzér, hogy a Víziváros felé működő vári ágyúk egyikét tüzérjével együtt a várbástyáról lelőtte, úgy hogy azok a magas falról a mélységbe zuhantak. Egy, a várból kiszökött kőműves pedig azt híresztelte a keresztények seregében, hogy valamely szobába, melyben 40 török volt együtt, úgy becsapott az ágyúgolyó, hogy a bennlevőket részint megölte, részint megsebesítette. Aminő léha volt a támadó sereg, oly iparkodók a törökök. Ugyancsak 19-én éjfélkor valami ezren kitörtek a várból, átmentek a kis-l)unán, hogy a szigetbeli sáncokból kizavarják az őrséget, de visszaverettek és közülök vagy 50 levágatott vagy a vizbe fult és többen elfogattak. Még merészebbek voltak 20-án, amidőn a ') Illésházy, i. mű 9. 2) U. o. 12.