Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 103 hadihajóikkal feleveztek a keresztények tábora felé, a várból is kitörtek és onnan támadták meg sáncaikat, két órán át tartó viaskodás után csak nehezen lehetett őket ismét visszaűzni. Bosszúból az ostromlók jun. 22-én Csekerdényi akarták felgyújtani, de nem sikerült nekik. 24-én ismét kirohanást tettek a törökök, ekkor azonban a Szent-Tamás hegy megett elrejtett csapatok előnyomulása nagy kárukra volt. Midőn hire jött, hogy Sinán basa közeledik Esztergom felé, hogy azt az ostrom alól felmentse, ekkor ők az ágyúzást is beszüntették, a rácok városát felgyújtják, és iparkodtak a Duna túlsó partjára jutni. Sinán megérkezésekor pedig Komáromba vonultak. Midőn a várbeliek az ostromló seregnek jun. 30-án átvonulását a Duna hidján látták, örömükben nagy lármát csaptak, ágyúikkal lövöldöztek és hála isteni szolgálatot végeztek. Örvendtek ők annál is inkább, mert az élelemnek igen fogytán voltak. Egy font marhahúst 20, egy font lóhúst 12 magyar garasért mértek.

1) Esztergom várának az ostrom alól ily szerencsés felszabadulása felett való örömből és a hasonló esetekre szolgáló buzdításul az ostrom ideje alatt a várban harcolók közül azok, kik vitézül viselték magukat jutalmat kaptak. Mint ilyeneket feljegyezve találjuk Ibráhimot, kit Hasszán bin Szokoli budai basa és Mohamed bin Szinán terjesztettek elő jutalomra, melyet bőségesen nyert. Továbbá Oszmán Alit és Húszéin bin Musztafát.

2) ') Az 1594. ostrom történetét lásd: Ortelius, KriegsEinpörungen 1665. kiadás I. 145. — Istvánffy, Histor. Libro XXVIII. — Illésházy i. mű 9. — Kriegshändel von Frühling 1592 bis Frühling 1596. 63. és 70—90. 2) Velics, Defterek. I. 390., 391. és 386.