Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 100 — végveszélybe keveredik, ha egy igen szerencsés körülmény ettől meg nem menti. Nyitva volt az összeköttetés Budával a Dunán. Ezt elzárni az ostromló sereg nem volt képes, habár igen tekintélyes hajórajjal birt. Állott ugyanis rendelkezésére 13 kétevezős, melyeken 800, sőt 1000-en felül volt lőlöfegyveres katona. Azután 25 naszád vagy sajka, mindegyike 33 evezős magyar katonával. Mindkétféle hajó egy-egy kisebb ágyúval is birt. E hajóraj parancsnoka Bidesel Antal, német rendbeli lovag volt. Ezeken kivül még temérdek más, kisebb-nagyobb hajó, bárka stb. Mindezek Esztergom felett kötöttek ki, mert Esztergom és Párkány között a Dunán leereszkedni nem mertek, félvén, hogy két tűz közé kerülnek. A Budáról érkező hajók elfogására lesben állott ugyan katonaság, de hiába, mert a közlekedést a párkányi oldalon eszközölték és rendesen éjjel jöttek át a Kisvárosba. Ezen módon a belgrádi várparancsnok 500-ad magával bejutott a várba. Junius hó elsején fényes nappal érkeztek Párkányig és éjjel átjöttek a Kisvárosba. Ugyanazon zászlóik, melyeket hajóikoD észrevettek, másnap hajnalán már a vár falain voltak szemlélhetők. Ezek érkezése uj életet, erőt adott az ostromlottaknak. Sebesültjeiket ugyanazon hajókon leküldték Budára, ők pedig a vízivárosi bástyák alatt őrzött kisebb hajóikban meglepték a Dunaparton, a Vízivárossal szemben elhelyezett tüzérséget, melynek őrzésére a Schönberg-ezred fele volt rendelve. Ha eme ezred zászlósa övéit nem lelkesíti, ezek a meglepetéstől megzavarva megfutamodnak és az ágyúk a törökök kezébe esnek. De igy felbátorítva, addig harcolnak, mig a magyarok a szomszéd városból segítségökre nem jönnek. Ekkor a törökök a visszavonulásra kényszerítve, két zászlót, 30 levágott