Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

;>í> mint Istvánffy mondja. Mindkét combját ólom­golyó járta át, anélkül, hogy csontot sértett volna.') De a várőrségből is sokan estek el és sebesültek. Ezek közül maga Karali bég, midőn övéit buz­dítaná, homlokát golyó fúrta át és rögtön össze­rogyott. Halva vitték fel övéi őt a várba. A következő napig az ágyúk folyvást működ­tek a rés bővítésében, azonban az ekkor meg­kisérlett roham szintén nem sikerült. Már kitűzte a Schönberg-ezred zászlóvivője a romok felett a zászlót, midőn őt egy golyó leterítette. Követték bátran övéi, de ezek közül körülbelül ezren estek el, oly heves volt az ellentállás. A védők kö­zül is sok bátor vitéz hullott el. Ezek közt Isák, a parancsnok. Nagyobb ágyúgolyó találta őt jobb vállán. Még az éjjel kimúlt. Karali bégnek és az ő hulláját hajóra tették, melyen Dudára szállították, ahol nagy pompával volt temetésük. Nem birván az ostromlók a többször szen­vedett kudarcot elviselni és Pálffy buzdítására, vágyva társaik elestét megbőszülni, május hó 22-én újra rohammal kívántak bejutni a Vízivárosba. Ekkor a sarok körönd toronynál, mely már a földig le vala omolva, kívántak behatolni. Azon­ban itt az ostromlókat a janicsárok át nem tör­hető sorfala golyózáporral várta. Az elsők áldo­zatul elhullván, az utánuk következők nagy vé­rengzést vittek véghez a janicsárok között, ugy, hogy vagy 300-an elestek közülök. Azonban e küzdelem az ostromlók közül is óriási áldozato­kat kivánt és eredmény nélkül maradt. A várőrség, mely folytonos harcnak kitéve, nemcsak kimerült, de számban is igen megfogyott, ') Istvánffy, Hist. Libro XXVIIJ. 386. — Az eszt. vi­déki. Tört. Társulat első Évkönyve. 85. i V f T

Next

/
Oldalképek
Tartalom