Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

csupán egy pontot és pedig azt, hogy Sbardellati Ágoston tanácsára és közreműködésével írott levelek alkalmaztattak a nyilakra és lövettek ki, melyekkel arra figyelmeztették az ellenséget, ha a várat bevenni kívánja, először is foglalja el a vízi tornyot, a többinek elérése ez által könnyebb lesz. E pontról e tanuk mitsem tudnak, mitsem hallottak. A harmadik tanú Chesius Bálás szent Tamás vértanúról nevezett Esztergom előfokának prépostja. Ez beismeri, hogy az emlékiratnak minden pontját ismeri és igaznak tartja, kivéve csupán azt az egy pontot, a nyilakra erősített levelek kilövéséről. A miről tanú azt állítja, hogy arról mitsem tud, mit sem hallott, és ebben a két első tanúnak, Alvinczi és Körmendi kanonokok állításától ő sem tért el. Az emlékirat állításainak könynyebb megértésére e tanú még a következőket mondta el: „Midőn Esztergom várát a török ostrom alá vette, a tanú maga és az említett Körmendi Mihály mester két szabóval és néhány olaszszal együtt naponta jelen voltak Sbardellati Ágoston esztergomi nagy prépostnak házában és asztalánál, mely magában Esztergom várában létezett. *) A prépost maga mindig Musikus, máskép Lascan Márton várkapitány urnái volt és asztalánál étkezett. A tanú evésközben gyakrabban kérdezte az olaszokat, az ő asztaltársait, nem kell-e tartani a várfalak leomlásától. Az olasz asztaltársak mindannyiszor azt mondták, hogy ettől nincs mit félni való. Mert mentől inkább törik a falakat, annál inkább erősítik azokat és még szilárdabbakká teszik. Kedden, mely második nap volt az Úr színe változása ünnepe után, reggel kérdezte tanú ugyanazon olaszokat a várnak erődítvényeiről: Kell-e !) Sbardellati Ágoston prépost házáról szükségesnek tartotta tanú megjegyezni, hogy az magában Esztergom várában létezett; mert bizonyára voltak kanonoki házak, melyek nem voltak benn magában a várban cs ez tény. Oláh Miklós, midőn (Hung, et Atila. Kollár-féle kiadás 32. 1.) Esztergom várának környezetét leírja, határozottan kimondja, hogy a vártól keletre állottak a káptalanbeli nagyszerű házak, melyek az ő idejében, 1536-ban, földig lerombolva feküdtek. Ez a lerombolás — ő maga mondja — négy év előtt történt a vár ostromlása alkalmával. Négy évvel, 1536. előtt, tehát 1532-ben Gritti Alajos vette ostrom alá Esztergom várát János király parancsából. A ki azért neheztelt az érsekre Várdai Pálra, mert kétszer átlépett volt tőle Ferdinánd király pártjához. Gritti ostromlása eredmény nélkül maradt, l.eirják azt Istvánfi (História Rcgni Hungáriáé 1758. kiadás 110.1.) és Jovius (Historiarum sui temporislibro XXX. 1578. kiadás 18C.) Különben ezen ostromra még visszatérünk.