Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - I. Az Ezeréves Város

megbékélés a magyarságot legázolni készülő német császársággal. Ebben a folyamatban kulcsszerepe volt Esztergomnak. Géza 972-ben ide, a Nyugattal való összeköttetést biztosító legfontosabb vízi út mellé tette át székhelyét, ezzel jelezve közeledési szándékát, egyúttal azonban azt is, hogy biztonságos távolságban marad a nyugati határoktól. A hagyományok, legendák szerint Esztergom városában született Géza fia, István, aki apja müvét teljesítette ki és 996-ban a bajor Gizellát vette feleségül. Alig telt el egy esztendő, Géza fejedelem elhunytával máris nagy szüksége lett a feleségével érkező nyugati lovagok segítségére, akikre az a feladat várt, hogy megvédjék őt a hatalomra törő Zerind fia, Koppány támadása ellen. Az esztergomi várban övezték fel Istvánt - egyházi szertartás szerint - a fejedelmi karddal. Itt gyülekezett a sereg, köztük a nehéz fegyverzetű, Hunt, Pázmány és Vecellin sváb lovagok vezette fejedelmi testőrség. István, a döntő csatában elesett Koppány testét elrettentésül négy részre vágatta és az egyik részt Esztergom kapujára tűzette ki. Magyarország úgy válhatott jogilag egyenrangúvá Nyugat-Európa országaival, ha királysággá alakul. István 1001. január 1-én királlyá koronáztatta magát Esztergomban, a mai bazilika dombján álló - azóta elpusztult - Szent István protomártír-templomban. A koronát Domonkos érsek tette a fejére. Az új királynak gondja volt az ország egyházi függetlenségének biztosítására is, ezért pápai engedéllyel Esztergomban érsekséget alapított. Az érsekség alapító oklevelét minden bizonnyal 1001 húsvétján állították ki Rómában. 7