Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - I. Az Ezeréves Város

István koronázását tekinthetjük a magyar pénzverés kezdetének is. A REGIA CIVITAS ÉS STEPHANUS REX feliratú pénzeket Esztergomban verték, amelynek legkorábbi latin neve REGIA CIVITAS, azaz " királyvár" volt. Az Esztergom név magyarázata egyébként máig vitatott. Géza fejedelem a 350 m hosszú és 130 m széles Várhegy fennsíkján építtette ki fejedelmi központját. Az 1960-as években végzett ásatások során két épület maradványai kerültek elő. A Várhegy északkeleti oldalán emelkedett a már említett Szent István protomártír-templom, Esztergom első temploma. A Gézakorabeli épületeket a hegy peremén húzódó sánc és árok védte. István már más rendszerben folytatta az építkezést. Az általa alapított érsekségnek engedte át a Várhegy északi részét, az addig beépítetlen keskeny déli sziklanyelven pedig kiépítette az új királyi központot, és vastag fallal vette körül. A puha, sárgás kváderkövekből épült első királyi palota méreteiben csaknem megegyezett a későbbi, III. Béla által emeltetett meglehetős épségben maradt palotával. ívesen hajló kőfal övezte István palotáját is, melynek maradványait a régészek a III. Béla építkezései alatt levő szintben találták meg. A védőfalhoz épült a körkápolna, ehhez csatlakozott a palotaszárny, benne egy téglalap alakú nagy helyiséggel. A Várhegy középső részén, a mai bazilikától délre, állott az I. István király által építtetett Szt. Adalbert-templom, az esztergomi érsek főszékesegyháza. Az esztergomi érseket a pénzverés jövedelméből is részesítette a király. Az érseki pisetum-jog a gyakorlatban azt jelentette, hogy az érseki pisetarius ellenőrzésével verték a pénzt, és a szerszámokat is