Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) A Jókai utca 1. szám alatt áll a Sándor grófok palotája. A díszes, emeletes épület kapuzata fölött a család bárói címere látható, melyet szalagfonatos, íves párkányzat fog közre. A palota mindkét szintjének helyiségeit gazdag barokk freskódísz ékesítette, amely a későbbi vakolatrétegek alatt rejtőzik. A Kossuth Lajos utca barokk házai közül hírmondó sem maradt, a XIX-XX. században erősen átalakították azokat. Egyetlen szép barokk épület a 60. számú telken álló Rác-templom, amelyet az ortodox vallású szerb kereskedők építtettek 1770 körül. Eredeti ikonosztázát (=képfal, amely az oltárt eltakarja) a szentendrei Szerb Múzeum őrzi. A görög katolikus egyház állíttatta helyre a templomot 2003-2004-ben. Mellette zarándokházat építtetett, amelynek földszintjén lehet látni a középkori johannita kolostor maradványait. Mellette a 62. szám alatt állt Esztergom első kórháza, mely 1710-ben épült. Templomát az 1739-es pestisjárvány emlékére építették. A templomot később emeletes lakóházzá alakították át. Kőkeretes barokk kapuját az új kórház templomába vitték. (Terézia út - ma szociális otthon) Szenttamás község területén is megkezdődött az építkezés a XVII. század végén. Az akkori főútvonalon építtette fel a tulajdonos, a Főszékesegyházi káptalan székházát (ma Vízügyi Múzeum, Kölcsey u. 2. szám). Az egyemeletes barokk ház visszafogott, szép arányos díszítésével ma is jelentős szerepet tölt be Esztergom kulturális életében. 1790. február 20án éjjel itt őrizték a Szent Koronát, amikor II. József császár halála után Esztergomon keresztül Bécsből Budára szállították. A Vízügyi Múzeum közelében áll a Szent István-kápolna. Galgóczy János kanonok építtette. A timpanonnal koronázott oromzatot egy-egy csigavonalas ív (-volunta) kapcsolja a homlokzat földszintjéhez. Főoltára Esztergomban egyedül itt őrizte meg eredeti barokk, élénk színezésű (arany, ezüst, kék, piros) festését és gazdag szobrászi díszítését. A kép Szent Istvánt ábrázolja, amint átadja fiának, Szent Imrének a hozzá írt Intelmeket. Jakobey Károly pesti festő műve. Az érseki Szentgyörgymezőn Csáky Miklós prímás 1731-57 között építtette a mai plébániatemplomot. (A középkori prépostsági templom helyén.) Kérdések: 1. Hol indult meg Esztergomban a török uralom után legelőször az élet? 2. Rajzold le a vízivárosi plébániatemplom homlokzatát, és mondd meg, miben különbözik a többi templomtól! 3. Sorold fel a ma is látható XVIII. századi barokk emlékműveket, szobrokat a város területén! 4. Hol volt Esztergom első gimnáziuma a török kor után? 5. Ki volt Bottyán János? 6. Rajzold le a Bottyán János utca 3. számú barokk palota homlokzatát! 7. Mit tudsz a városháza épületéről, történetéről? 8. Válassz ki egy barokk házat vagy templomot! Ismertesd! 9. Hol volt a Esztergom első kórháza? • Káptalani székház (Vízügyi Múzeum) 1720 körül • Szent István- kápolna • Jókai u.l.sz. (Sándor-palota) • Rác-templom 73