Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) Esztergom magját három, vár- és városfalakkal, árkokkal védett településrész alkotta: 1. A királyi majd érseki vár a Várhegyen 2. Az érsek városa vagy Víziváros - a Várhegy és a Duna között, illetve 3. A királyi város, a Várhegytől mintegy 300 m-re DK-re a Kis-Duna-ág partján E három megerődített települést - más Árpád-kori városainkhoz hasonlóan - kisebb-nagyobb városrészek, települések halmaza övezte. A különböző birtokosok (király, érsek, főkáptalan, szerzetesrendek) tulajdonában lévő, egymással általában összeépült, de különböző jogállású városrészek együttese alkotta a középkori Esztergomot, bár azoknak külön elnevezésük is volt (pl. Szentanna, Hévíz, Kovácsi, Újfalu stb.). A városmaghoz tapadó nyílt külvárosok általában lazább szerkezetű, • A vár XI .századi alaprajza szétterült települések lehettek, néhány jelentősebb épülettel (templo- (Horváth István rekonstrukciója) mok, kolostorok stb.). Ezzel magyarázható, hogy a szórtabb típusú településrészekből összetevődő város a mai Esztergomnál (elsősorban délen, délnyugaton és északon) jóval nagyobb kiterjedésű volt. A városmaggal összeépült külvárosok: j. Szentpál 12. Szentanna 5. Abony - Szentkirály 13. Hévíz vagy Tapolca 6. Szentistván vagy Széplak Íj. Szenttamás 7. Szentlázár 15. Libád 8. Kovácsi 16. Petény 9. Újfalu 17. Szentgyörgymező 11. Örmény 18. Sziget Kissé távolabb, de a városhoz tartozó külső települések voltak: 10. Fenyérd, Bajon, Peszér, Úrkuta, Akospalota és Zamárd • 1. Vár A dunai átkelő feletti domb tetején emelkedő várat a középkori egyházi hagyomány szerint Géza fejedelem építette: „... a boldog István kircdy ideje előtt... annak apja Géza (király) kezdte építeni az esztergomi várat is..."- írja az 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv. Ez a legújabb régészeti kutatások (1999) szerint először valószínűleg a hegy formájához alkalmazkodó sáncvár lehetett, amelyet még Géza fejdelem idejében kővárrá építettek át. A korai várfalak a hegy felső, szabálytalan, ovális peremét követték. A vár fő épületei a X-XI. században megépültek. A várkapu DK-en nyílott a hegy lankás lejtőjén. A középkori hagyomány alapján a hegy északi oldalán épült fel Géza fejedelem palotája, ahol 969-975 között István király született. E mellett állott az első térítők által épített Szent István vértanú-templom. István király új palotája a hegy déli csúcsára épült, az érsekség megalapítása (1001) után pedig a hegy közepére ő építteti az érseki főszékesegyházat Szent Adalbert tiszteletére. Az érsek palotája a XI-XII. században a hegy északnyugati felén, a főkáptalan monostora (a kanonokok közös lakhelye) pedig a Szent Adalbert-templom déli oldalán épült fel. Az 1180-as években pusztító tűzvész semmisíti meg a vár épületeit. A III. Béla király (1172-1196) és Jób érsek (1185-1203) irányított újjáépítés határozza meg hosszú időre a vár formáját. Ekkor épül ki az Árpád-kori Magyarország legnagyobb szabású világi épületegyüttese, az új királyi palota, melynek alaprajzát a legutóbbi évek régészeti kutatása alapján ma már elég pontosan ismerjük. • Géza-kori erődítmény gerendaszerkezetének feltárása -1999. 45