Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) Az esztergomi vár azonban - fontos stratégiai szerepe folytán - nem kerülheti el sorsát: 1543-ban maga Szulejmán szultán foglalja el. Ettől kezdve tíz év kivételével (1595-1605) 1683-ig, kerek 130 éven keresztül török végvár. A hódoltság és a királyi Magyarország határán fekvő vár, mint a Felvidék és a Bécs elleni török, ill. a Buda felmentését célzó keresztény támadások fő ütközőpontja, sok pusztító ostromot ér meg. Az Esztergom birtoklásáért vívott harcok során az építményeiről híres középkori település teljesen megsemmisül, s a török kiűzése után újjáépülő városban a vár és a Víziváros várfalain túl semmi nem marad épségben. A szétbontott romok helyén teljesen új alapokra, új alaprajz szerint épül az új Esztergom. A korai magyar várostörténet szempontjából egyik legjelentősebb városunk középkori térképét, az egykori város helyrajzát a történeti források és az eddig feltárt régészeti leletanyag azonosítása alapján a következőkben rajzolhatjuk meg: • Az esztergomi vár a Duna felől a XII-XIII. században (alaprajz és rekonstrukció: Horváth István) 44