Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) Nagyobb temető volt a későbbi időszakból az, amely a Béke tér, a Kano­nok sor és a Bánomi-hegy keleti oldala által határolt területen feküdt. 1822-ben a kanonoki ház építésekor 800 sír került elő. Az elmúlt 15 év­ben került sor a Bánomi-hegy keleti oldalán 335 sír feltárására. Az évszá­zadok során feldúlt és kirabolt sírokból így is gazdag leletanyag került elő: arany, ezüst és bronz ékszerek, ruházati-viseleti tárgyak, érmek, agyag és üvegedények. A leletek a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét gyarapították. A sírokat földből, téglából vagy hatalmas kőlapokból képezték ki. Elő­fordultak nagyméretű, kőből falazott, téglaboltozatú, belül habarccsal ki­kent sírok is. A temetőt az V század közepéig használták, nemcsak róma­iak, hanem betelepülő barbárok is. A temető nagy része a régészeti feltá­rás előtt pusztult el, nagyságát csak becsülni lehet. A sírok száma - való­színűleg - 2000-3000 körül lehetett. A római élet összeomlása után a barbár népek itt nem telepedtek meg tartósan. Néhány germán és hun lelet található csak. Nem tudjuk, hogy a római élet megszűnte után hogyan élt az itt maradó lakosság. • AVAROK 568-ban megjelentek az avarok. A Duna-parti sík területeken, dombolda­lakon, patakvölgyek mentén települtek le. Elkerülték a magas hegyeket. Avar sírmellékletek kerültek elő a Szentkirályi-dűlőből, a Bekő-féle homok­bányából: arany fülbevaló, csikózabla, hurkos fülű kengyel, cserépedény. A temetőhöz tartozó település helye ismeretlen. A korai avar időszak sírjai a kenyérmezői vasút építésekor kerültek elő, köztük egy lovassír. A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban találha­tók. Késő avar temető a Diós-völgyben, a Borz-hegy keleti lejtőjén földmun­kák során került felszínre. A Balassa Bálint Múzeum őriz sírleleteiből edé­nyeket, kengyeleket, fülbevalókat, gyöngyöket. Ennek a temetőnek telep­helye is ismert. A Diós-völgyi-dűlőben, az Új földek-dűlőben és a Szentkirályi-dűlőben nagyobb csoportok a VIII. században telepeket hoztak létre. Ezek megér­ték a honfoglaló magyarok bejövetelét. • Avar sírleletek Basaharcról Kérdések: 1. Kik voltak a város őslakói? Emlékeik? 2. Esztergom római neve? Ismertesd a híres útvonalakat! 3. Hol és mikor épült fel a katonai tábor? 4. Mit tudsz a tábor II—III—IV századi életéről? 5. Ki az a római császár, aki Solvában járt? 6. Hol voltak Esztergomban római települések? Jellemzőjük? 7. A temetkezés típusai és helyei? 8. Kik szállták meg a területet a római uralom összeomlása után? • Avar sírleletek Basaharcról 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom