Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig
III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) • Honfoglaló magyar sírja (lókoponyával) a Kenderesi-dűló'ből (1996. évi feltárás) • Szent István születése. Miniatúra a Képes Krónikából (XIV század) 3. A honfoglalás és az államalapítás kor a A VIII. és IX. században Esztergom térségében még jelentős számban éltek avarok és közéjük települve kisebb szláv néptöredék. Lakóhelyük a nyugati sík és dombos vidék és a Duna mente. A honfoglaló magyarok a IX. század végére végleg megszállták ezt a területet. Esztergom környékén kevés honfoglalás kori lelőhelyet ismerünk (Dömös, Pilismarót, Bajót, Bajna, Sárisáp, Süttő). A város területén eddig két helyen találtak honfoglaló magyar lovassírokat: a Főszékesegyházi Könyvtár (Bibliotéka) építésénél és a Kenderesi-dűlőben. • GÉZA FEJEDELEM A honfoglalók felismerték a település kereskedelmi-hadászati szerepét. Megtelepedésüket bizonyítják a sírleletek, a régészeti tárgyi anyag és a honfoglalás kori régi magyar személynevekből és törzsi nevekből képzett helységnevek (Nyék, Gyarmat, Keszi, Tarján...). Ezt a temetők is tanúsítják. A letelepedő törzsek közül Kurszán kündü a Duna völgyében, a Bécsi-medence és Aquincum között telepedett le. Később Tétény, Fájsz, Taksony fedelem, majd fia, Géza kapta meg ezt a vidéket. A terület jelentősége akkor növekedett meg, amikor Géza 972 táján állandó fejedelmi székhelyet alakított ki az esztergomi Várhegyen. Ettől kezdve hosszú időn keresztül Esztergom uralkodói központ. Az Esztergom, Visegrád, Buda és Székesfehérvár által körülzárt terület az egész középkor folyamán, mint az ország közepe (Medium Regni), sűrűn lakott kultúrtáj. A politikai, gazdasági és kulturális élet központja, ahol a világi és egyházi intézmények koncentrálódtak. Esztergomnak földrajzi fekvése miatt fontos szerepe alakult ki (víziút, átkelőhely, útvonalak kereszteződése...). Ezt ismerte fel Géza fejedelem, így alakította városunkat fejedelmi székhellyé. Innét indultak Géza követei 973-ban Quedlinburgba Ottó császárhoz. A korábbi háborúk helyett békét ajánlott és hittérítőket kért, akik Esztergomban a Várhegy első keresztény templomát építették Szent István vértanú tiszteletére. A templom Géza fejedelem palotája mellé épült. A Szent István első vértanú (protomártír) tiszteletére emelt egyhajós templomban keresztelték meg István királyt. Géza fejedelem az épületek védelmére erődítményt épített ki. Maradványait néhány éve találták meg a régészek. • SZENT ISTVÁN 969-975 között született Géza fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta. A fejedelmi udvarban megfordult (995) a később vértanúhalált halt, majd szentté avatott Adalbert prágai püspök is. A hittérítő papokkal együtt kereskedők és iparosok is érkeztek Esztergomba, így a település fontos kereskedelmi és iparosközponttá kezdett válni. A város magyar nevének eredete még nem bizonyított, de egyik állítás szerint az esztrigin vagy esztrogin, bőrpáncélkészítő kézműves szóból származik. « ÁLLAMSZERVEZÉS A koronázási ünnepségek 1000 karácsonya és az új év között zajlottak. Istvánt 1001. január l-jén Szent István vértanú Géza fejedelem által építtetett templomában koronázták királlyá. Az elpusztult templom helyén az államalapítás millenniumára (2000. augusztus 15-én) szabadtéri márványoltárt avattak a bazilika északi tornya mellett. 20
