Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) III. Esztergom a kezdetektől s az Arpád-ház kihalásáig ( -1301) „Esztergom, az ország fővárosa" 1. Az őskortól a keltáki

g A Duna hatalmas folyama, a hegyekből lefutó, bővizű patakok, a sűrű erdők, az ásványi sókban gazdag melegvizű források és a mészkőhegyek barlangi üregei olyan lehetőséget teremtettek, hogy több százezer évvel ezelőtt megjelenhetett az ember ezen a tájon. • A KŐKORSZAK EMBERE Őskőkor (alsó paleolitikum): 350-400 ezer évvel ezelőtt jelent meg az ember ezen a tájon. Ismerte a tüzet, kavicsból eszközöket készített. 30000-10000 évvel ezelőtt (felső paleolitikum) egy itt élő vándorló népcsoport pattintott kőeszközeit találták meg Gyurgyalagon (Esztergom K-i határa) és a Várhegyen. Újkőkor (Kr. e. 3500-2500): egy csiszolt kőeszközöket használó, állattartó, növénytermesztő népcsoport élt itt. Emlékanyaga bizonyítja, hogy a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájához tartoztak. Agyagedényeik díszítése az ún. kottafejes kerámiadísz. (A vonalakból álló díszítés kottafejekre emlékeztet.) Az élelemtermeléssel és állattartással foglalkozó népesség állandó falvakban élt, halottait temetőkbe temette. A kottafejes népek csoportja később kialakította a zselízi kultúrát. Ekkor változik edényeik díszítése, és használják a vörös és sárga festést. • A FÉMKORSZAK KULTÚRÁI Rézkor: A dél-keleti eredetű bolezári csoport népe elsősorban a Duna vonalát szállta meg. A Duna-dűlőben néhány szemétgödrük került elő. Basaharcon gazdag leletanyagot találtak: 110 sírós temetőjük feltárása sok mindent „elmesélt" életükről, szokásaikról. A halottakat elhamvasztották, hamvaikat a földre szórták. Néha edényekbe helyezték, és a hamvakat nagy tálakkal lefedték. Melléjük étellel-itallal megtöltött edényeket raktak, és az így kialakított sírokat kőhalommal fedték be. Öt sírjukból az állatkultusz emlékei kerültek elő: juhokat, szarvasmarhát ábrázoló agyagszobrocskák. A kései rézkor idején az egész Kárpát-medencét benépesítette egy balkáni eredetű népcsoport. A bádeni kultúra népessége állattartással foglalkozott. Az esztergomi Várhegyre és a barlangokba is betelepedett, de nagy telepei a Duna menti sík területeken és források mentén alakultak ki (Duna-dűlő, Kistói földek, repülőtér mellett, valamint Barát-kút, Diósvölgy, Fűzfás-kút). Edényeik magas szintű kerámiaművességről tanúskodnak. Hallottaikat elhamvasztották vagy elföldelték. Velük együtt jelenik meg a Kárpát-medencében a négykerekű kocsi • Csiszolt kőbalták és kottafejes díszítésű edénytöredékek (Balassa Múzeum) A kőkori-, rézkori-, bronzkori népcsoportokat név szerint nem ismerjük, ezért a régészek a tárgyi hagyatékukat kultúrának nevezték el, mégpedig, vagy a legkorábban feltárt nagy lelőhely nevéről (Beiden, Hatvan stb.), vagy kerámiájuk jellegzetességéről (mészbetétes edények), illetve halotti rítusokról (urnasíros kultúra). \ Edény a kései rézkorból (Balassa Múzeum) Esztergom határában, a Duna mentén sok helyen találtak leleteket: Szentgyörgymező, Kenyérmező, Szamár-hegy, Duna-dűlő, Helemba-sziget, Hármas-kút, Kistói földek, Vályús-kút. A Szamár-hegynél egy gyermek sírját tárták fel a régészek. A halottat oldalra fektetve, zsugorítva, felhúzott lábakkal temették el. Melléje jellegzetes, bomba alakú, vonaldíszes edényt helyeztek. 13