Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) m Mészbetétes edények a bronzkorból (Balassa Múzeum) Elhamvasztott halottaikat vagy nagy urnába helyezték, vagy a hamvakat a gödör aljára szórták. Bőségesen ellátták ételt-italt tartalmazó edényekkel. (Néha 10-20 edényt helyeztek oda.) A leletek vallási életükre is utalnak: lábas agyagoltárok, madár alakú edények, ikeredény. m Fémtárgyak a bronzkorból (Balassa Múzeum) A nagy értéknek számító bronzanyagot többször is felhasználták, a törött tárgyakat beolvasztották, majd újakat öntöttek. Szentgyörgymező határában egy földbe rejtett edényben 298 db bronztárgyat találtak. A kincslelet ékszerek és használati tárgyak töredékeit tartalmazza, köztük számos bronzsarlót, ami fejlett földművelésre utal. Bronzkor (Kr. e. 1900-800): A korai bronzkor jelentős népcsoportja volt a hatvani kultúra Tokod csoportja. A sík területek mellett a dombokat és a magas teraszokat is megszállták (Víziváros, Szentkirály, Dunadűlő, Várhegy, Diósvölgy, Ispita-hegy...). Földműveléssel és állattartással foglakoztak. Halottaikat elhamvasztották. A sírokba nagyméretű kétfülű urnákat, mély tálakat helyeztek. Fazekaik textilmintája úgy készült, hogy a még nedves agyagfelületbe textildarabokat nyomkodtak. Füles bögréik kivésett mintáit mészbetéttel töltötték. A sírokból előkerült bronz tárgyak (nyakperec, kartekercs, hajkarika, csüngő) a viselet tartozékai voltak. A középső bronzkor kiemelkedő kultúrája a mészbetétes edényeket készítő, a dunántúli mészbetétes edények népének kultúrája. Hosszú ideig ők határozták meg a vidék történetét. Sík vidéken vagy megerődített telepeken éltek (Várhegy, Petőfi utca környéke, Lázár-domb, Ispita-hegy, Szentgyörgymező, SZIM gyár). Házaikat földbe mélyítették, melyek padlóját agyagból tapasztották. A házak melletti szemétgödrökből előkerült „kincsek": edények, csonteszközök, állatcsontok, folyami kagylók. Ezeket a kagylókat porrá zúzva használták edényeik díszítéséhez. Fémtárgyaikat a földbe rejtett kincsekből ismerjük. Az Ispita-hegyen sodrott kartekercsek, korong és fecskefarok alakú csüngők, pitykék, tűk kerültek elő. Amikor a halomsíros kultúra népei megjelentek, a nagyszámú népesség nem menekült el. Erődített településeikbe azok is, és a magyarádi kultúra népének csoportjai is betelepültek. A Laposi-földeknél és a Várhegynél levő temetőjükből különleges, hosszú, tölcséres nyakú füles bögréiket emelték ki a földből a régészek. A késő bronzkor vége felé nagy számban éltek itt az urnasíros kultúra népei. Azt, hogy sok és nagy telepen élt a lakosság, több száz sírós temetők leleteiből ismerjük. A Duna menti síkságon, alacsony dombos patakvölgyekben (Széchenyi tér, Szamár-hegy, Búbánat-völgy...), de a Várhegyen is volt település. Temetőik urnás és szórt hamvas sírjaiban találtak kétfülű, árkolt díszű urnákat, turbántekercses díszű tálakat, füles bögréket, csészéket és bronz ékszereket. Vaskor: a kora vaskor (Kr. e. 800-400) elején a Hallstatt kultúra népe érkezett ide. A hadászatilag fontos pontokat a dunai átkelőhelyeket szállták meg (Szentgyörgymező, Hideglelős-kereszt). Süttőn, a Duna feletti dombtetőn építették ki központjukat, a sáncokkal erődített földvárat. A harcos vezetőréteg hatalmas halmok alá temetkezett. A köznépi temetőkben egyszerű hamvasztásos sírok voltak. Az elhamvasztott halottakat ládába helyezték, kövekkel, földdel borították. Ilyen sírleleteket találtak Búbánat-völgyben, ahol a halott mellé grafitmázas árkolt díszű edényeket, egyszerű fazekakat, bögréket és tálakat helyeztek. Az itt élő földművelő lakosság falvakban élt, a föld felszínére épített boronaházakban. Késő vaskor: Nyugatról érkezett az első név szerint ismert nép, a kelták. Kezdetben csak a Duna partján telepedtek le. Legkorábbi temetkezési helyüket Pilismarót-Basaharcról ismerjük. Később ide érkező kisebb csoportjuk Szentgyörgymezőn élt. A Kr. e. III—II. században érkező tömegek már a belsőbb területeken is laktak. Emléküket őrzik a Szentkirály-dűlőben, Szentgyörgymezőn, a Strázsa-hegyi-dűlőben, Búbánat-völgyben talált sír leletek: bronz karperecek, edények, egy vaslándzsa és egy szürke tál. 14