Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
4. A VÁROS TESTNEVELÉS ÉS SPORTTÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1918-1945)
A VÁROS TESTNEVELÉS ÉS SPORTTÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT atlétikával foglalkoztak. A játékdélutánok programjában főleg az úszás, a kerékpározás és a korcsolya szerepelt. Versenyeken nem indultak, csupán háziversenyeket rendeztek. 4.2. Sportegyesületek alakulásainak körülményei 1919. szeptember 3()-án a Friedrich - kormány intézkedett az egyesülési és gyülekezési jog korlátozásáról. 9 4 A kiadott rendelet kimondta, hogy csakis a kormány politikáját elismerő és megvalósító egyesületek működhetnek, és hatályon kívül helyezte az 1918-1919-ben hozott rendeleteket. A változásokkal egyidőben új egyesületek is létrejöttek a központi szervek nyomására. A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) országos elnöksége 1919 őszén elrendelte, hogy területi szervei alakítsák meg sportszakosztályaikat. Esztergomban a MOVE tagjai a sportszakosztály keretén belül az alábbi gyakorlatokat és sportágakat művelhették: katonai gyakorlatok, céllövészet, turisztika, atlétika, torna, vívás, evezés, lovaglás, kerékpározás, tűzoltás. A gyakorlatokat a Prímás-szigeten tartották. Az 1907-ben alakult Esztergomi Hajósegylet - az uralkodó irányzat szellemében és a működés engedélyezése érdekében - 1920. május 5-én tartott rendes évi közgyűlésén elhatározta, hogy az egyesület beleolvad a MOVE-ba, és a jövőben EHE/MOVE alosztálya néven fog működni. 9 5 A Hajósegylet után az 1913-ban alakult Esztergomi Testgyakorlók Köre (ETK) is kénytelen volt feladni függetlenségét: helyébe 1920. augusztus 8-án Esztergomban a MOVE égisze alatt létrehozták a MOVE Esztergomi Sport Egyesületet (MESE). 9 6 Az alakuló közgyűlésen az alapszabályokat módosítás nélkül elfogadták. Az alakuló jegyzőkönyv mellékletében a tisztikar és a választmány névsora után ez a megjegyzés áll: „A MOVE Országos Elnökségének felhívása az esztergomi főosztály sportszakosztálya sportegyesületté alakult át f. év augusztus 8-án tartott alakuló közgyűlésén. Az egyesületnek külön alapszabályai vannak, amelyekben a főosztállyal szembeni viszony is kifejezésre jut, amennyiben az egyesület a főosztály elnöki tanácsának ellenőrzése alatt áll. Egyebekben az egyesület széleskörű autonómiát élvez." Az egyesületen belül nyolc szakosztály működött, nevezetesen: rendgyakorlatok és céllövészet, atlétika, labdarúgás, tenisz, torna, úszás, téli sportok és fotó. Minden szakosztálynak választott vezetője volt. A nyolc kezdő szakosztály mellett a megalakulás után két hónappal, 1920. szeptember 30.-val még egy szakosztályt indítottak, a birkózókét.'' 7 1920-tól tovább folytatta tevékenységét a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztálya. Rendszeres túrákat és összejöveteleket rendeztek a környék dombos, vadregényes területein. (Ákospalota, Gette - Augusztaakna stb.). A sakkozás egyesületi formában Esztergomban először 1923-ban jelentkezik, dr. Mike Lajos káptalani főügyész elnökletével alakult meg az Esztergomi Sakk-kör. Összejöveteleiket a Központi Kávéházban tartották. 1924. július 21-én került sor első rendes közgyűlésükre, melyen elnökké dr. Mike Lajos főügyészt, alelnökké Büchler Mór MÁV-főmérnököt választották. 9 8 A sakkélet fellendítésére rendszeres házi versenyeket rendeztek a Kávéházban, neves sakkmestereket (pl. Jakab, Havasi) hívtak meg szimultán mérkőzésekre. Az Országos Sakkszövetség nevében Havasi mester köszöntötte az esztergomi sakkozókat. 9 9 1924 novemberében új sportegyesület tartotta alakuló közgyűlését a Három Szerecsen vendéglő különtermében: az Esztergomi Munkás Testedző Egyesület (EMTE). Céljaként a sport mellett az esztergomi társadalmi élet kulturális fejlesztését és társas kirándulások rendezését jelölte meg. Az egyesület színe: piroskék volt. Az alapszabályokat 28 pontban foglalták össze. 10 0 Az egyesület tagja lehetett minden feddhetetlen életű magyar állampolgár, akit két alapító vagy tiszteletbeli tag ajánlott. A felvételről a választmány titkos szavazással döntött. Az egyesület vagyonát és jövedelmét az alapítványi tőkék, a tagok beíratási díjai (20000 korona tagonként) és adományok képezték. A tagok az egylet által nyújtott minden előnyt és jogot élvezhették. Az alapszabály rögzítette: közgyűlés minden év eiset negyedében tartandó. Rendkívüli közgyűlést csak abban az esetben hívtak össze, ha azt legalább 20 tag írásban kérte. Az egyesületi ügyeket a választmány intézte, amely egy díszelnökből, egy alelnökből, egy titkárból, egy orvosból és egy ügyészből állt. Az alapszabály 25. pontjába iktatták be azt a korlátozást, amelyet az egykorú központi rendeletek és mintaszabályzatok az egyletalakítás alapfeltételeként írnak elei: az egyesület semmi néven nevezhető politikai szereplésben részt nem vehet, s minden ilyen irányú fellépéstől a legszigorúbban óvakodni tartozik. „Azokban az esetekben, ha az egyesület az alapszabályokban előírt célját és eljárását be nem tartja, hatáskörét túllépi, államellenes működést fejt ki, a közbiztonság és közrend ellen súlyos vétséget követ el, vagy a tagok vagyoni érdekeit veszélyezteti, a m. kir. belügyminiszter ellen vizsgálatot rendelhet el, működését felfüggesztheti és végleg fel is oszlathatja.'" 0 1 Komárom és Esztergom vármegyék alispánja 1925. augusztus 25-én értesítette az egyesületet (EMTE), hogy a belügyminiszter engedélye alapján a vármegye által vezetett egyleti könyvben 15/1925. szám alatt tartja nyilván. 1926. február 7-én került sor az EMTE rendes évi közgyűlésére, egyúttal tisztújítására is. Ennek eredményeképpen az ügyvezető elnök Dominiczky Józseflett. A munkás-sportegyesület tevékenységét a város elöljárósága nem nézte jó szemmel. Az EMTE semmiféle hivatalos támogatásban sem részesült. Az akadályok és elégtelen működési feltételek miatt az egyesületben belső viszályok keletkeztek. 1926. áprilisában a tarthatatlan állapotok miatt rendkívüli közgyű37
