Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
4. A VÁROS TESTNEVELÉS ÉS SPORTTÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1918-1945)
A VÁROS TESTNEVELÉS ÉS SPORTTÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT lést hívtak össze. Ezen a közgyűlésen az elnök közölte a tagsággal, hogy a választmány az EMTE nevét „közszükségletből" Esztergomi Sport Clubra változtatja. A névváltoztatást többen kifogásolták és magyarázatot kértek. A rendkívüli közgyűlésről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a magyarázatot a következőkben adták meg: „Az új vezetőséget erre az indította, hogy az egyletnek a jövőjét biztosítani akarja. Az egyletben a szellem marad tovább, de munkás név ellen az egész városnak kifogása van...egy kaszt nem sajátíthat ki magának egy sportegyletet, ilyen név alatt a hivatalos tényezők sem lámák szívesen bennünket. Ez az egyesület csak nyerhet vele, ha nevet változtat, mert a mi nevünk mellett csak az elidegenülést s nem a pártolást érjük el." 10 2 A titkos szavazás eredménye: a névváltoztatás mellett 46-an, a régi név mellett 12-en szavaztak, egy szavazat érvénytelen volt. A szavazatok alapján szótöbbséggel, határozatilag kimondták az Esztergomi Munkás Testedző Egyesület nevének Esztergomi Sport Clubra történő megváltoztatását. Az egyesület élére új vezetőséget választottak. Elnöknek a város polgármesterét kérték fel, aki vállalta ezt a tisztséget. A belügyminiszter 1927. február 13án (273 134/1926. évi VII. sz. alatt) az egyesület névváltoztatását tudomásul vette, működését engedélyezte. A vármegyei egyleti könyvbe az Esztergomi Sport Clubot a 6/1927 szám alatt vezették be. E névváltoztatás után még három év sem telt el, amikor az ESC vezetősége úgy döntött, hogy a város sportjának egyesítése céljából fuzionál a MOVE Esztergomi Sportegyesülettel. 1929 augusztus 31-én közös közgyűlésen határozatilag kimondták az egyesülést, és felvették a MOVE Esztergomi Sport Club (MESC) nevet. Nehéz anyagi körülmények, valamint a gyenge vezetés miatt a MESC egyetlen sportágban sem tudott jelentősebb eredményt felmutatni. 1931 őszén a legényegylet égisze alatt tevékenykedett, de néhány hónap leforgása után onnan is kivált, és önálló futball klubként működött tovább. A korabeli lapok nagy cikkekben ecsetelik az esztergomi sport, és ezen belül a labdarúgás problémáit. A legnagyobb bajt nem a gazdasági helyzetben, nem a mecénások elmaradásában látják, hanem abban, hogy hiányzik a lelkes és hozzáértő vezetés. Az Esztergom c. lap 1934. április 25-i számában felhívással fordult a város sportszerető közönségéhez: „Keltsük új életre az ETK-et!" A felhívás támogatásra talált, és május 20-án a Magyar Király szálló külön termében újra kimondták az Esztergomi Testgyakorlók Körének (ETK) megalakulását. 103 Az újonnan alakult ETK egy esztendőt sem ért meg, mert 1935. május 5-én már MOVE-ETK név alatt szerepelt. Három-négyhónapos tevékenység után megint névváltoztatáshoz folyamodtak, pontosabban: „körbefutva" a korszak egyleti politikájának jellegzetes kényszerpályáját, visszatértek az első (1920-1929 között érvényben lévő) elnevezéshez. Az így újra létrehozott MOVE Esztergomi Sportegyesület (MESE) a háború évéig működött. Jelentős szerepet játszott még a két világháború közti időszakban az Esztergomi Sporthalászó és Horgászó Egyesület, az Esztergomi Kitartás Kerékpáros Kör, valamint a MOVE Esztergomi Sportrepülő Szakosztálya (MOVERO). Az Esztergomi Sporthalászó és Horgászó Egyesület 1925. május 17-én alakult. Tagjai számára horgászati lehetőségeket és versenyeket biztosított. 1928. április 22-én a régi „Esztergomi Kitartás Kerékpáros Kör" (amely a háborús évek óta szüneteltette működését) az újrakezdés reményében értekezletet tartott a Katholikus Legényegyletben: ezen elhatározták a helyi kerékpársport feltámasztását és fejlesztését. A repülősport ügyében 1932. október 31-én tartottak alakuló közgyűlést, ahol határozatilag kimondták a MOVE Esztergomi Sportrepülő Szakosztályának megalakulását. 10 4 Az egyesület anyagi bázisának megteremtése érdekében aviatikai szelvényeket bocsátott ki, és kérte a város lakosságának önzetlen támogatását. 4.2.1. A jelentősebb sportágak fejlődése 4.2.1.1. Labdarúgás Esztergom város leginkább a labdarúgás eredményeit követte figyelemmel. Az 1920-ban alakult MOVE Esztergomi Sportegyesület (MESE) labdarúgószakosztálya a MOVE Labdarúgó-szövetség által kiírt pestvidéki területi bajnokságon indult. A csapat 1921 tavaszán Dorog „szívóhatása" miatt meggyengült, egyszerre öt játékosa (Porga, Bokor, Toldy, Adamcsa és Kertész) igazolt át. A szakosztályvezetés felismerte, hogy a sportág fellendítése érdekében a fiatal játékosok mellé tapasztalt edzőt kell állítani. A felismerést tett követte: az edzői teendők ellátására Kövesi Istvánt kérték fel. Az edzéseket heti két alkalommal, kedd és csütörtök délutánonként tartották. A MOVE bajnokságban a mérkőzések lebonyolítása sok problémával és nehézséggel járt. Nagy volt a bizonytalanság, sok mérkőzés elmaradt. Ezért 1921 tavaszán a MESE labdarúgócsapata az MLSZ bajnoki rendszerébe kapcsolódott be. A vidéki kerületi bajnokságon váltakozó sikerrel szerepeltek. A vezetőség a bajnoki mérkőzéseken kívül gondoskodott rangos fővárosi csapatok meghívásáról is azzal a céllal, hogy a labdarúgók részére tanulási és tapasztalatszerzési alkalmakat biztosítsanak. így szerepelt Esztergomban az MTK is, többek között 1921 augusztusában, a MESE arató-ünnepélyén. A húszas évek elején az esztergomi labdarúgók szinte évenként más-más (hol az MLSZ, hol pedig a MOVE által rendezett) bajnokságon szerepeltek. A bajnoki és barátságos mérkőzések lebonyolítását többször az árvíz, többször pedig szervezési problémák nehezítették (komáromi és érsekújvári mérkőzések elmaradtak, mert a magyar játékosokat a Felvidékről kitiltották). Az 1924-ben alakult EMTE labdarúgó szakosztálya komoly játékerőt képviselt, és joggal került az MLSZ 38
